Az ARM felrázhatja az ARM alapú rendszerchipek piacát a teljesen új fejlesztéseivel, amik olyan változásokat hoznak, amelyeknek köszönhetően a teljesítmény és a hatékonyság is nagyot léphet előre. A 32 bitet pedig lényegében végleg nyugdíjba küldi már az ARM, az új magoknak egy része ugyanis már egyáltalán nem támogatja azt.
Eddig az ARM a legmodernebb lapkák számára a Cortex-X1, a Cortex-A78 és az öregecske Cortex-A55 magokat biztosította, és a továbbiakban ezeknek a helyét veszi át a Cortex-X2, a Cortex-A710 és a Cortex-A510. A csúcskategóriás konstrukciónál a névadási séma maradt, a többieknél viszont már ez is módosult, így a jövőben a vállalat rugalmasabban tudja majd a különböző fejlesztéseket elkeresztelni.
Az új processzormagokkal teljesen új L3 gyorsítótár is bevezetésre kerül, átalakul a klaszterek felépítése a DSU-110 révén (DynamIQ Shared Unit), és jelentősen frissül az IP-k közötti kapcsolattartásért felelős CI-700 és NI-700 komponens is. Ezeket részben az új magok miatt kellett átszabni, részben pedig annak köszönhető a fejlődés, hogy így is hatékonyabban működő dizájnokat lehet majd létrehozni. Amikor az ARM leleplezte korábban az ARMv9-et akkor már számítani lehetett arra, hogy a változás a teljes palettára hatással lehet, és most pont ezt látjuk.
Az ARM korábban arról beszélt, hogy a 32 bit támogatás forgalomból való kivonása 2023-ban történhet majd meg, viszont most azt lehet látni, hogy a Cortex-X2 és a Cortex-A510 már teljesen nélkülözi az AArch32 támogatását, szóval semmilyen formában nem képes 32 bites kódok futtására, kizárólag az AArch64 szupportra koncentrálnak ezek.
Azonban a Cortex-A710 még megtartotta az AArch32 támogatását, amire elvileg kínai igények miatt van szükség. Kínában még ma is sok a 32 bites applikáció, ott ugyanis annak nincs nagy jelentősége, hogy a Google a Play Áruházból már lényegében kiszórta ezeket. Tehát a Távol-Keleten még tovább maradhatnak életben az alternatív piactereken a 32 bites szoftverek.
A Cortex-X2 és a Cortex-A710 az architektúraváltás mellett is a korábbi filozófia mentén fejlődött, így ezeknél nem történt olyan jelentős fejlődés, mint a Cortex-A510 esetében, ami lényegében szinte az alapjaiban újult meg. A két nagyobb magnál a teljesítmény lesz az előtérben, a Cortex-X2-nél már a hatékonyság rovására fog ez menni, de megéri majd. A lapkák átgondolt tervezése során így is megteremthető lesz az ideális egyensúly, miközben a tempó jelentősen tud növekedni.
Az ARM új csúcsmodellje, a Cortex-X2 16 százalékkal tud majd nagyobb teljesítményt biztosítani az előző generációjához képest, ami nem olyan jelentős, de a gépi tanulási folyamatoknak a gyorsításában például akár kétszer nagyobb tempót is elbírhat. Terhelés közben egy ideig még azonos fogyasztás mellett lesz gyorsabb az újdonság, szóval hatékonyabb lett, viszont amikor teljesen ki kell adnia magából a teljesítményét, akkor már meg fog ugrani a fogyasztása még az elődjéhez képest is. Szóval a tempónak továbbra is ára van, ezen az ARMv9 sem változtat.
A Cortex-A710 esetében már csak minimális lesz a gyorsulás, mindössze 10%-os javulásról lehet beszélni IPC szinten, de itt nem is ez a legfontosabb. A kiegyensúlyozott, teljesítményfelelős processzormagnak 30 százalékkal kisebb lesz a fogyasztása, miközben ugyanolyan sebességet biztosít, mint a Cortex-A78. Ennek a javulásnak köszönhetően lehet majd bátrabban használni a dizájnok keretében a fenti Cortex-X2 egységet. Lényegében már úgy számol az ARM, hogy minden felsőkategóriás lapkában ott lesznek ezek a magok, nem csak a legjobbakban, és így jól kiegészítik majd egymást.
A Cortex-A510 még mindig maradt in-order mag, szemben a többiekkel, amelyek már rég áttértek az elvileg jobb out-of-order (OOO) eljárásra. Az ARM a jelek szerint úgy látja, hogy a hatékonyság terén továbbra is a régivágású utasításvégrehajtás a legjobb választás. Ez az egység a 2017-es Cortex-A55-nél már 35-62%-kal fog nagyobb tempót nyújtani a különböző feladatokban, miközben azonos tempó mellett még 20%-kal kevesebbet is kér. Persze ebből az következik, hogy a Cortex-A510 már lényegesen többet is fogyaszthat adott esetben, mint az elődje.
Az új DynamIQ felépítéseket alapvetően az ARM ugyanúgy képzeli el mint korábban. A csúcschipekben Cortex-X2, Cortex-A710 és Cortex-A510 magok vegyesen lesznek jelen, a középkategóriában a Cortex-A710 és a Cortex-A510 vegyülhet, az alsó ársávot célzó egységekben pedig csak Cortex-A510 lesz, de az új DSU-110 minden esetben adott lesz, és ez már ötször nagyobb sávszélességet tud kezelni. Az osztott L3 gyorsítótárnak a mérete elérheti a 16 MB-os méretet.
Az ARM mindig arra törekedik, hogy a lehető legrugalmasabb legyen az architektúrája annak érdekében, hogy mindenki megtalálja a számítását. És most a bemutatón elhangzottak alapján már a notebookok kiszolgálása is a terítéken van, ahol a vállalat elképzelése szerint lehet majd alkalmazni négy Cortex-X2 és ugyanennyi Cortex-A710 magot egyetlen chipben. Sőt mi több, a DSU-110 révén már akár nyolc Cortex-X2 is összefűzhető itt, ami a szerverek, adatközpontok számára lehet érdekes.
Ezek az újítások leginkább a 2022-ben bevezetésre kerülő rendszerchipekben fognak megjelenni, de még az idei év végén is lehullhat majd a lepel néhány következő generációs dizájnról.
