A Doom kultusza 2026-ban is él, és meglepően sokan vannak még mindig, akiknek az a hobbija, hogy az ikonikus játékot különböző eszközökre, környezetekbe optimalizálva teszik játszhatóvá. Most arról számolhatunk be, hogy egy ausztrál webfejlesztő, Arin Sarkisian a Doombuds projekt keretében futtathatóvá tette a játékot egy valódi vezeték nélküli fülhallgatón. 

Az 1993-as játékot egészen extrém formákban láttuk már megelevenedni, összerakták számológépre, ATM-re, de még digitális terhességi tesztre is, sőt mi több, karakteres formán PDF-ben és a Microsoft Wordben is mozgásba hozták korábban. Arra viszont még nem volt példa, hogy egy egyszerű vezeték nélküli fülhallgató szolgáljon a futtatási környezetként. 

A Doombuds projektben nem is feltétlenül a rendelkezésre álló számítási kapacitás jelentette a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a fejlesztés alapjául szolgáló TWS-nek nincs kijelzője. Arin Sarkisian egy PineBuds Pro fülhallgatót vett alapul, amiben a tervezők egy kis méretű, de nagy teljesítményű hangszórót használtak, hogy remek hangminőséget érjenek el, az ausztrál webfejlesztőt viszont ez teljesen hidegen hagyta. 

Sarkisian számára az sokkal érdekesebb volt, hogy az eszköz az Arm által fejlesztett Cortex-M4F processzormagot alkalmazza, ami 100 MHz-es órajelen üzemelt gyárilag. A fejlesztő módosította egy kicsit a hardveres környezetet, a CPU magot “feltuningolta” 300 MHz-re, és letiltotta az energiatakarékossági funkcióját, hogy a stabil teljesítményt kapjon. A fülesben van egy társprocesszor is, ami itt letiltásra került, hogy az ahhoz kapcsolódó RAM-ot is szabadon tudja kezelni az emelt órajelű Cortex-M4F mag. 

A Doom egy jelentős optimalizáción esett át a különleges hardveres közeghez igazítva. Az állandó változó részeit a NAND Flash tárolóra helyezték át, a belső gyorsítótárat felszámolták, és a szokásos shareware fájl helyett egy leegyszerűsített, mindössze 1,7 MB méretű “Squashware” WAD fájlt használtak. Ez a módosított Doomot nem Sarkisian alkotta meg, hanem egy másik projektből származik.

Mivel a fülhallgatónak nincs kijelzője, egy UART (univerzális aszinkron adóvevő) csatlakozóval oldották meg a videokimenetet. Minden egyes képkocka egy JPEG képfájlként hagyja el a fülhallgatót, és egy böngészőbe streameli a képsort az eszköz egy MJPEG folyamban. A Doomot 320 x 200 képpontos felbontással futtatja a fülhallgató, és másodpercenként 18 képkocka megy át a rendszeren. 

Elvileg egyébként 27 FPS is elérhető lenne a Cortex-M4F magot használva, csak túl sok erőforrást emészt fel a folyamatos JPEG képtömörítés, emiatt kell beérni 18 FPS-sel. A hálózati késleltetés viszont olyan jelentős, hogy az károsabb az élményre, mint az alacsony képkockaszám. 

A Doombuds oldalán elérhető a játék mindenki számára. Az érdeklődők várólistával csatlakozhatnak, mindenkinek 45 másodperc játékidő biztosított egy körben (persze bármennyi alkalommal lehet csatlakozni a várólistára). Jó szórakozást azoknak, akik kipróbálnák a fülesről futó Doomot.