A mágneses mezőkre való érzékenység a gerincesek összes nagy csoportjában felbukkan, de az emlősök kapcsán erről a képességről a mai napig nagyon keveset tudunk. Ezért is jelent fontos mérföldkövet egy most megjelent tanulmány, amelynek szerzői a Fukomys anselli nevű zambiai turkálófajt (avagy vakondpatkányt) tanulmányozták.
Korábbi vizsgálatok megmutatták, hogy ezek az állatok hajlamosak egy-egy nagyobb tér délkeleti részébe helyezni fészküket, ha azonban erős mágneses mezőknek teszik ki őket, máshova fészkelnek. Ez azt sugallta, hogy a rágcsálók rendelkeznek valamiféle mágneses érzékenységgel.
Mivel a madarak esetében a mágneses érzékelés központi szerve a szem, egy német kutatócsoport a turkálók szemét kezdte vizsgálni. Kísérleteik során egyes állatok szemeit műtétileg eltávolították, majd különböző helyzetekben figyelték meg a „látó” és nem látó egyedek viselkedését. Az idézőjel nem véletlen, ugyanis táplálékgyűjtés, a fajtársakkal való érintkezés és helyváltoztatás közben gyakorlatilag nem volt különbség a megműtött és az ép állatok között. Ez pedig arra utal, hogy ami a tényleges látást illeti, a turkálók szemekkel együtt is gyakorlatilag vakok, ami nem is csoda, hiszen sötét, föld alatti járatokban élnek.
Az egyetlen eltérés a fészek helyében mutatkozott: a szemmel rendelkező állatok a korábban megfigyelteknek megfelelően délkeleti sarkokba építkeztek, míg a szem nélküli egyedek az égtájakhoz képest véletlenszerűen választották meg a fészek helyét. Ez megerősítette, hogy a mágneses érzékelésben a szemeknek is részük van.
Korábbi vizsgálatok során a szakértők arra utaló jeleket találtak, hogy a vakondpatkányok szaruhártyájában mágneses kristályok rejtőzhetnek. Ezek a szakértők szerint apró rúdmágnessekként követik mágneses mező erővonalait, mozgásuknak megfelelően változó nagyságú nyomást fejtve ki a velük érintkező idegsejtek sejtmembránjára. Ez persze nem azt jelenti, hogy „látják” a mágneses mezőket, hiszen a szaruhártya teljesen más idegrostokon keresztül érintkezik az aggyal, mint a retina, mondják a szakértők. De minden jel arra utal, hogy valamit éreznek a mágneses mezőkből, és ennek megfelelően tájékozódnak. Hogy a fészeképítés során miért preferálják a délkeleti tájolást, az ugyanakkor továbbra is rejtély.
