David Cole, a játékiparra vonatkozó elemzésekkel foglalkozó DFC Intelligence vezérigazgatója szerint 2015 egyik legjelentősebb eseménye az általa „hiba-lázadásnak” nevezett jelenség lesz. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók, akik torkig vannak a csak papíron befejezett, ám valójában félkész, és közel élvezhetetlen programokkal, csak azt követően lesznek hajlandóak kiadni a pénzüket egy játékra, ha már minden kétséget kizáróan megbizonyosodtak arról, hogy az komolyabb hibák nélkül játszható.
A kritikák szerepe emiatt ismét felértékelődik, hiszen a sorozatos botrányok miatt a fejlesztők optimista nyilatkozatainak, és a hatásvadász előzeteseknek egyre kisebb a hatékonyságuk. Az is biztosra vehető, hogy ebben a környezetben az utóbbi pár év során egyre több követőt szerző „Let's Play” videók népszerűsége még tovább fog nőni.
Felmerül viszont a kérdés: a szerzői jogi törvények értelmében vajon mennyire tekinthetőek jogszerűnek az ilyen tartalmak?
A kérdés első pillantásra abszurdnak tűnhet. Hiszen mi törvénybe ütköző lehet pár, játékmenetet bemutató videóban? Ám ha vesszük magunknak a fáradtságot, és kicsit alaposabban vizsgáljuk meg a helyzetet, kiderül, hogy az messze nem olyan egyszerű és világos, mint ahogy gondolnánk.
Jamin Warren, aki a Wall Street Journal riporteréből lett a videojátékokkal és kultúrával foglalkozó, nyomtatott és online újság kiadása mellett rendezvények szervezésével is foglalkozó Kill Screen LLC alapítója, szórakoztató, és logikusan felépített formában részletesen kifejti, milyen nehézségek várhatnak a világszerte napról napra egyre több embert meghódító műfajra. Bár előadása magától értetődően az Egyesült Államok jogrendszerét veszi alapul, annak alapgondolatai más országokra is érvényesek.
A férfi állítsa szerint a készítők eddig szerencsésnek mondhatják magukat, mert a kiadók és a fejlesztők java része úgy véli, az efféle videók növelhetik az eladásokat, de ez a nézet bármikor megváltozhat. A dollármilliók, sőt, milliárdok felett rendelkező, ügyvédek tucatjait foglalkoztató nagyvállalatoknak aligha jelentene különösebb gondot, hogy ellehetetlenítsék a szerényebb anyagi eszközökkel bíró tartalomelőállítókat. Persze távolról sem törvényszerű, hogy valaha is megpróbálkoznának ilyesmivel. Könnyen elképzelhető, hogy minden marad a régiben. De az elvi esély jelenleg is Damoklész kardjaként lebeg a műfaj sztárjainak feje felett.
Hogy a mostani, felemás helyzettel kezdeni kell valamit, azt jól mutatja a Microsoft a napokban kiadott közleménye, amiben a cég igyekszik egyértelművé tenni, milyen feltételek mellett tartja elfogadhatónak szellemi termékei bármilyen módon való felhasználását. Az egyik legfontosabb kritérium, hogy a készítők csakis a Youtube és a Twitch reklámbevételeinek rájuk eső hányadából juthatnak bármiféle haszonhoz. Tilos tehát előfizetési díjat szedniük, vagy bármilyen egyéb, nem engedélyezett módon pénzt látniuk munkájuk gyümölcséből.
Mint ahogy az is ellentétes a szabályokkal, hogy az általuk létrehozott alkotás pornográf, erkölcstelen, obszcén, netán diszkriminatív legyen. Esetleg törvénybe ütköző tetteket, népirtást, kínzást, kábítószer-használatot, emberiség elleni bűnöket, vagy erőszakot népszerűsítsen, gyűlöletbeszédet tartalmazzon, vagy bármilyen egyéb módon kifogásolható legyen. A teljes szabályzat ittolvasható.































