A Stop Killing Games kezdeményezés az egész világon mozgalomként terjed. Egyelőre nem sikerült jelentős, jogi érvényű sikereket elérni, de az kétségtelen, hogy felhívta a problémára a figyelmet. Úgy tűnik, hogy ezúttal Brazíliából érkezhet egy kis segítség az ügy érdekében.
Brazíliában ugyanis a Stop Killing Games ötlete nyomán egy új törvényjavaslatot nyújtottak be, ami megvédené a játékosokat attól, hogy a kiadók ellehetetlenítsék a videojátékok működését a szerverek leállításával. Jandira Feghali szövetségi képviselő, a Brazil Kommunista Párt tagja nyújtotta be a PL 3612/2026 számú törvényjavaslatot, melynek célja erősíteni a fogyasztói jogokat a digitális játékok terén. A törvényjavaslat több ponton is beleszólna abba, hogy miként kellene a kiadóknak kommunikálni a játékosokkal, és miként kellene kezelniük a játékokéletútjának a legvégét.
Először is, egy játék, amennyiben leállításra kerül, arról 180 nappal hamarabb kell a kiadóknak értesítést kiküldeniük. A javaslat szerint nem lehetséges az, hogy egy játék egyik pillanatról a másikra eltűnjön. Ez azonban csak a legkisebb engedmény. A kiadókat ugyanis a törvényjavaslat arra kötelezné, hogy minimum 2 évig működtessék és támogassák a szervereket a brazíliai megjelenésük után.
Azonban ezek tényleg csak az alapok. A törvényjavaslat külön kitér arra, hogy mi történik akkor, ha letelik a két év és a 180 napos figyelmeztetési idő. Ezután a kiadóknak három lehetőségük lenne.
- Egyrészt a kiadó kiadhat egy frissítést, hogy offline is játszható legyen a játék.
- Másrészt eszközöket adhat a közösségnek, hogy ők tartsák fenn a játékot, például saját szerverek létrehozásával.
- Ha ezek egyike sem megoldható, akkor a játékban eltöltött idővel arányosítva visszatérítést kell adni a játékosoknak.
Amelyik kiadó nem teljesíti a három fenti feltétel egyikét, akkor bírsággal sújtható.
Nem kell messzire mennünk abban, hogy tudjuk, ha Brazíliában bevezetik a törvényt, akkor a játékosok az egész világon képesek lesznek megszerezni például a saját szerver futtatásához szükséges fájlokat, ami már önmagában is segítené a játékok fennmaradását. A törvényjavaslat még korai stádiumban van, át kell mennie több bizottságon, a képviselőházon, a szenátuson, amit még az elnöknek a végén alá kell írnia. Mivel lassú a folyamat, valószínű, hogy ahogyan az Egyesült Államok és az EU esetében láthattuk, a videojáték kiadók erős lobbitevékenységet fognak folytatni, hogy ne mehessen végig a törvényjavaslat.
Ha ez nem lenne elég, Brazília nem áll meg itt. Egy másik képviselő, Erika Hilton vizsgálatot indítványozott a Sony ellen, mivel a cég 2028-ban felhagy a lemezes játékok gyártásával. A benyújtott dokumentum szerint ezzel a vásárlóknak elveszik a lehetősége a tulajdonjog gyakorlása fölött, nem lehet majd többé eladni, kölcsönadni vagy lementeni a játékokat. Emellett azért is kifogásolja a Sony döntését, mert több országban, többek között Brazíliában is lassabb az internetelérés, ennek okán pedig a játékok letöltése is problémákba ütközhet. Szerinte a Sony tervei szembemennek a Brazil fogyasztóvédelmi törvényekkel, ezért is kezdeményezte a vizsgálatot.
