A holland Taiko Audio egy méregdrága audió szervert mutatott be az elmúlt időszakban, amire a FanlessTech munkatársai hívták fel a figyelmet. Az vájtfülő zeneszeretők álmaként aposztrofált szerver nem egy kispályás portéka, ennek megfelelően nem is aprópénzért osztogatják: 28 000 dollárt kérnek el az alapverzióért, a csúcskategóriás kiadás pedig már közel 30 000 dollárba kerül.
Az egyszerűen csak Extreme Server névre keresztelt audió szerver tényleg extrém, már-már túlzásokba esve próbáltak minden lehetséges zaj-, zörej-, rezgés-, és interferencia-forrást kiiktatni az egyenletből annak érdekében, hogy a végső eredmény audiophile füllel hallgatva is kifogástalan legyen – már ha a maximalizmus esetében lehet egyáltalán ilyesmiről beszélni. Az új szerver 10 processzormaggal büszkélkedő Intel Xeon Scalable processzort tartalmaz, méghozzá rögtön kettőt is, amelyek teljes egészében passzív hűtéssel rendelkeznek.
Hogy miért kellett rögtön két ilyen processzor? Lényegében azért, hogy a Roon zenemenedzsmentet biztosító szolgáltatása külön processzoron futhasson, így a hangminőség jobb lehet, hiszen a szolgáltatás a Windows 10 Enterprise LTC 2019 operációs rendszertől elkülönített processzoron működhet, azaz a „feldolgozási zaj” lényegében nem lesz hallható, amit a világon először a Taiko újdonsága tud prezentálni. Ezt a problémát audiophile körökben állítólag már régen megfogalmazták, a zenehallgatók többsége pedig azt sem tudhatta eddig, ilyen probléma egyáltalán létezik.
Akárhogy is, az egészen egyszerűen impresszív, ahogy a kétprocesszoros szerver hűtését megoldották: csak és kizárólag passzív hűtés áll rendelkezésre, pont azért, hogy semmi se befolyásolja a kifogástalan audió élményt. A processzorok passzív hűtését egy 240 W-os hűtőteljesítményű rendszeren keresztül oldották meg, amelynél a processzor felületével érintkező talpat 5 mikronos pontossággal munkálták meg, az alumínium helyett pedig a tömör rézre esett a választás, az ugyanis kitolja a komponens élettartamát 4-12 évvel.
Memória terén sem aprózták el a mérnökök: 4 GB-os modulokat használtak, szám szerint 12 darabot, amelyek ipari memóriákat tartalmaztak, mindegyiknél előválogatott komponenseket alkalmazva, amelyeknél 1%-on belüli tűréshatárra törekedtek annak érdekében, hogy minél egységesebbek legyenek a modulok, és a fogyasztás minél alacsonyabb lehessen. A Taiko szerint a válogatott memóriachipek és komponensek révén a frissítéshez szükséges áram értéke közel 50%-kal csökkent a normál állapothoz képest, ami segít az alacsonyabb hőmérséklet elérésében, illetve a modulfrissítés következtében keletkező zajszint csökkentésében is.
A tápellátást egy lineáris tápegység biztosítja, ami 400 W teljesítménnyel rendelkezik és belsős fejlesztés eredményeként jöhetett létre, ezáltal teljes mértékben megfelelve az Extreme Server speciális igényeinek. A tápegység speciális, a prémiumkategóriába tartozó kondenzátorokat tartalmaz, amelyek Mundorf és Duelund márkájúak, és hozzájárulnak a hangzás semlegességéhez. Rajtuk kívül füllel válogatott Lundahl tekercsek is jelen vannak a fedélzeten, amelyek valószínűleg „nem sírnak”, azaz nem produkálnak nagyfrekvenciás zajokat, ami jelentősen beárnyékolná az audió élményt. A tápegység rezgéscsillapítóként préselt fából készített kompozit lapokat tartalmaz, ezek Panzerholz név alatt futnak.
Maga a ház a repülőgép-ipar számára is megfelelő alumíniumból készült, felületén nem kevesebb mint 6000 darab furatot alakítottak ki, amelyek hullámvezetőként funkcionálnak, és 10 000-szeres mértékben csökkentik a kibocsátást – az előrelépés mértéke egészen pontosan 81 dB. Réz és a Panzerholz alkalmazásával a rezgések ellen harcolnak, amelyek szintén rontani tudják az audió élményt egy csendes szobában.
A kétprocesszoros rendszerben 2 TB-nyi tárhely kaphat helyet alaphelyzetben, ám akár 64 TB-nyi PCIe SSD-t is kérhetünk, amelyek közvetlenül a processzorhoz kapcsolódnak, ami a gyártó szerint szintén előnyös tulajdonság, hiszen a kommunikációból kimarad a DMI. Az operációs rendszer számára egy egyébként külön SSD-t használnak, ami 280 GB-os adattároló kapacitással bír. A gyártó több érdekes kijelentést is megfogalmaz a rendszerrel kapcsolatban, például a gyors SSD-k révén „fekete hátteret” kapunk a zenékben és „hatalmas térkiadást” is eredményez a nagysebességű, alacsonyabb késleltetés mellett dolgozó adattár, amelynek révén a rendszerzaj is jóval kisebb lesz. A rendszer ennek köszönhetően a vinly és a szalagos lejátszók szintjét idézheti, ami egy érdekes kijelentés – de van még ott több is, ahonnan ez jött.
A 45 kilogrammos szerver 483 milliméter széles, 455 milliméter mély és 180 milliméter magas. Csatlakozói között találunk két darab Ethernet portot, egy SFP portot, egy VGA csatlakozót, egy optikai audió kimenetet, egy AES/EBU portot, valamint öt darab USB portot és egy dedikált DAC USB portot is.
Az új szerver összességében impresszívnek tűnik, de talán egy kissé túlzó is, igaz, a gyártó szerint feltétlenül szükség van erre a dizájnra és teljesítményre annak érdekében, hogy tökéletes hangminőséget lehessen elérni. Az extrém drága audió szerver mellé természetesen egyéb komponensekre is szükség van, ha még semmilyen audio termékünk nincs, így ha audiophile osztályú hangrendszert építenénk, nagyon gyorsan lehet szabad szemmel is kifejezetten jól látható mennyiségű pénzt költeni a projektre.
