A kínai kormányzat elkötelezett célja, hogy minél hamarabb, minél nagyobb mértékben függetlenítse a félvezetőipart a nyugati importtól, illetve a nyugati technológiáktól annak érdekében, hogy a kereskedelmi szankciók negatív hatásait minél inkább sikerüljön tompítani. E törekvés részeként tavaly nem kevesebb mint 1,75 milliárd amerikai dollárnak megfelelő kínai jüant költöttek a hazai félvezetőipari szereplők támogatására. Az összesen 12,1 milliárd kínai jüanra rúgó támogatást nagyjából 190 listázott félvezetőipari gyártó kapta, azaz elég sok vállalkozás részesülhetett belőle.
A fenti támogatás segítségével próbálják fellendíteni a hazai félvezetőgyártást, valamint a kutató-fejlesztő munkát is, hiszen nélkül nincs félvezetőipari fejlődés. A cél az, hogy beérjék a nyugati világot, már ami a technológiai fejlettséget illeti, és természetesen idővel le is szeretnék körözni, ám hogy ezt mikorra sikerül kivitelezni, az egyelőre kérdéses. Az mindenképpen ígéretesnek tűnik, hogy az ISSCC 2023 alkalmával a kínai vállalatok felülmúlták amerikai riválisaikat, már ami a beadott papírok mennyiségét illeti, azaz igencsak fellendültek a kutatások és a fejlesztések, ami természetesen nem a fentebb említett 1,75 milliárd dollárnyi tőkeberuházásnak köszönhető.
Az említett összeg egyébként eléggé csekélynek tűnhet, az amerikai vagy az európai félvezetőipari támogatásokhoz mérjük, hiszen az amerikai projekt keretén belül 76 milliárd dollárral támogatják a félvezetőipari beruházásokat, míg az európai program keretén belül 47 milliárd dollárnyi összeget kaphatnak a félvezetőipari szereplők beruházásaik megvalósításához. Az említett kínai összeg még a TSMC friss gyárépítési törekvéséhez képest is csekély, ugyanis a tajvani vállalat 11 milliárd dollárnyi tőkeberuházást tervez Németországban, igaz, a részletek még kidolgozás alatt állnak.
Kínában az 1,75 milliárd dolláros félvezetőipari támogatás lényegében a jéghegy csúcsát képezi, ugyanis a vezetés az oktatásra is kiemelten figyel annak érdekében, hogy megfelelő tudású szakemberek hagyhassák el az iskolapadokat. Az oktatásba 2022 folyamán 179 milliárd dollárnak megfelelő összeget fektettek, egyes egyetemek akár 5 milliárd dollárt is kaphattak tőkeinjekcióként annak érdekében, hogy az ország törekvéseit segítsék.
Fontos adalék, hogy Kína globális központja a ritka földfémek kitermelésének, feldolgozásának és kereskedelmének, márpedig ezekre az alapanyagokra kifejezetten nagy szüksége van a félvezetőiparnak és egyéb iparágaknak is. Ennek fényében a túl erős szankciókkal azt kockáztatná a nyugati világ, hogy Kína visszafogja a ritka földfémek kereskedelmét, vagy akár le is állítja, vagyis valamiféle egyensúlyt azért megpróbálnak találni, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.
Kína tehát gőzerővel dolgozik azon, hogy minél hamarabb elérje céljait, azaz jelentősen csökkenjenek függőségei a nyugati technológiáktól. Ennek a törekvésnek csak egy egészen pici szelete a félvezetőipari vállalatoknak adott 1,75 milliárd dollár körüli támogatás, a háttérben számos egyéb területen is fejlesztéseket végeznek annak érdekében, hogy minden adott legyen a cél teljesítéséhez. Az egyelőre kérdéses, hogy a jelenlegi támogatások elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy Kína ténylegesen is függetlenítse magát az import nagy részétől a félvezetőiparban, illetve elérje, hogy saját gyártástechnológiái és egyéb technológiái ütőképesek legyenek globális szinten. Idővel kiderül, mire lesz elég a sok-sok állami támogatás és az egyes szegmensek fejlesztését célzó állami programok.
