A top500.org virtuális hasábjain immár 45. alkalommal frissült a világ szuperszámítógépeinek – pontosabban szuperszámítógép-fürtjeinek – ranglistája. Az összesítés a világ 500 leggyorsabb szuperszámítógépét rangsorolja, a legtöbb érdekességet pedig rendszerint az első tíz helyezett szokta tartogatni.
Az új lista
A friss lista első fele egy picit unalmasra sikeredett, ugyanis az első hat helyet ugyanazok a rendszerek foglalják el, amelyek korábban. Az első ennek megfelelően továbbra is a 33,86 PFLOP/s-os teljesítményű kínai Tianhe-2, a második helyre pedig az amerikai Titan került, amely "csak" 17,59 PFLOP/s-os teljesítményt tud felmutatni a Linpack Benchmarkban.
A TOP 10-es listán ezúttal csak egyetlen egy új szereplőt üdvözölhetünk, amely Szaúd-Arábiából érkezett. A KAUST (King Abdullah University os Science and Technology) területén működő konfiguráció a Shaheen II nevet viseli, alapját pedig Cray XC40-es szerverek alkotják, amelyekben Xeon E5-2698v3-as processzorok teljesítenek szolgálatot. Az egyes központi egységek 16 CPU maggal rendelkeznek, alap órajelük pedig 2,3 GHz. A szuperszámítógép-fürt összesen 196 608 processzormaggal rendelkezik, azaz 12288 darab processzort rejt, amelyek 7,2352 TFLOP/s-os elméleti maximális teljesítményt kínálnak, de ebből csak 5,537 PFLOP/s fogható munkára, legalábbis a Linpack Benchmark szerint. A gyorsítókártyák nélkül üzemelő szuperszámítógép-fürt 2,834 megawattot fogyaszt.
Az új belépő mögött a Top 10-es listán csak annyi változás van, hogy a korábbi szereplők egy helyet hátrébb csúsztak.
Érdekességek, tendenciák
Úgy látszik mostanában egyre kevesebb pénzt ölnek szuperszámítógép-fürtökbe. Remek példa erre, hogy a TOP10-es listán szereplő konfigurációk közül kilencet 2011-2012 táján állítottak munkába.
Térségekre lebontva jól látható, hogy még mindig az USA vezet, hisz itt található a legtöbb szuperszámítógép-fürt, egészen pontosan 233. Ez a szám a hat hónappal ezelőttihez képest kettővel nőtt, ám még mindig elmarad a 2013 novemberi listától, amelyen 265 amerikai szuperszámítógép képviseltette magát.
Európában a rendszerek száma 130-ról 141-re nőtt, Ázsiában pedig 120-ról 108-ra csökkent. A tavaly novemberihez képest a kínai konfigurációk száma is csökkent, méghozzá 61-ről 37-re, ami az egy évvel ezelőttihez képest 50%-os esés. Japán erősödött, hisz 32 helyett immár 39 szuperszámítógéppel van jelen az összesítésben.
Aki szeretné szemügyre venni a friss listát, látogasson el ide.
