Az Intel Loihi névvel egy speciális chipet mutatott be. Ez a neuromorfikus számítástechnika nevű területet veszi célba, ami komoly szerephez juthat a nem is oly távoli jövőben. A neuromorfikus chipek az emberi agy felépítését szimulálják, csak természetesen jóval kevesebb neuronnal (84 milliárd egy kicsit sok lenne ugye). Ilyen chipeket az IBM és a Qualcomm is fejleszt. Előbbi a TrueNorth chippel képviselteti magát e területen, ami 4096 maggal rendelkezik, egyetlen mag pedig 256 mesterséges neuront tartalmaz, egyetlen mesterséges neuron pedig 256 mesterséges szinapszissal rendelkezik. A Qualcomm ezzel szemben a Zeroth platform fejlesztésén dolgozik, ami egyebek mellett kártékony kódok felismerésére is képes. Tény viszont az is, hogy egyelőre sem az IBM, sem a Qualcomm megoldása nem terjedt még el az adatközpontokban vagy a számítógépekbe szánt chipekben.
Az Intel a Loihi tesztchip segítségével lép be a neuromorfikus számítástechnika világába, ami idővel az adatközpontokban és a klasszikus számítógépekben is feltűnhet, ha elég vonzóak lesznek az általa kínált előnyök. Márpedig ezek papíron elég vonzóak, hiszen a Loihi tesztlapka képes a mélytanulás mindkét szakaszának elvégzésére, azaz tréningezésre és dedukcióra egyaránt, vagyis a tanultakat a gyakorlatba is át tudja ültetni, ehhez pedig a felhőhöz sem kell csatlakoznia. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Loihi chippel szerelt eszközök és rendszerek képesek valós időben alkalmazkodni környezetükhöz, illetve az eseményekhez, ami sok területen jöhet jól – például az önvezető autók vagy akár a drónok szegmensében is.
Az önvezető autók e képesség hatására önműködő módban képesek lennének felismerni és megtanulni az útvonalon lévő változásokat, és megtanulhatnák minden helyzetre a megfelelő reakciókat.
A 14 nm-es gyártástechnológiával készülő Loihi tesztchip egy teljesen aszinkron megoldás, amely több magból álló hálós architektúrát használ. A lapka többféle neurális hálózat-topológia kezelésére is képes, a rendszer részét képező mesterséges neuronok pedig több ezer másik neuronnal tudnak kommunikálni. Mesterséges neuronokból egyébként 130 000, mesterséges szinapszisokból 130 millió áll rendelkezésre, az egyes neuromorfikus magok pedig egymástól függetlenül programozhatóak, hogy működés közben illeszkedjenek az adott hálózat paramétereihez. A Loihi segítségével különböző algoritmusok fejleszthetőek, amelyekkel különféle kihívások küzdhetőek le, úgy mint útvonaltervezés, dinamikusminta-tanulás és adaptáció, szótár tanulás, illetve sok egyéb.
Az Intel tervei szerint elsőként a vezető egyetemek és kutatási intézetek számára nyílik lehetőség, hogy kiaknázhassák a Loihi tesztchipben rejlő potenciált, erre pedig már 2018 első felében sor kerülhet. Az elsődleges cél az AI, azaz a mesterséges intelligencia fejlesztése lesz, a kész chip érkezésére, illetve kereskedelmi forgalomba kerülésére így még egy picit várni kell.
