Szellemi tulajdonaik és kutatási lehetőségeik egyesítésével a két cég a kutatás költségeit is jelentősen csökkentheti. Az IBM-nél elmondták egyrészt azt is, hogy ezek a tervek nem függenek össze a Cell processzorral (ami egy külön fejlesztési megállapodás eredménye az IBM, a Sony és a Toshiba között), másrészt pedig azt, hogy a Hitachival korábban is együttműködtek már szerverek és más termékek esetében, de ez az első olyan alkalom, hogy félvezetők terén fognak össze.
A cégek mérnökei az IBM Thomas J. Watson kutatóközpontjában, valamint a Nanotudományi Fősikola NanoTech komplexumában folytathatják majd közös munkájukat (mindkét helyszín New York-i). Az IBM elmondta még azt is, hogy bár a kutatás közvetlenül nem függ össze a gyártással, lehetnek hasznos és releváns eredményei, amiket menet közben is fel lehet majd használni az újabb szilikon-eszközöknél.
A két éves megállapodás pénzügyi részleteiről nem nyilatkoztak - mint ahogyan arról sem, hogy a kutatásból származó termékek mikor kerülhetnek majd a boltok polcaira.
A verseny tehát továbbra sem áll meg; 45 nm terén az Intel előnyben van ugyan, lévén már átálltak az új technológiára, míg az AMD majd még csak ezután fogja megtenni ugyanezt, azonban az Intel jelenlegi becslései szerint 2011-re érhetik el a 22 nm-t. Ha az IBM-Hitachi megállapodás két éve valóban elég lesz a kitűzött cél eléréséhez, akkor akár be is előzhetik a jelenlegi éllovas Intelt.
