Hogy is történt? - Alternatív történelmi játékok

Náci zombik, kegyetlen démonok, londoni likánok és idegen agresszorok. Cikkünkben a történelmet lazán kezelő játékok fény és mélypontjait vesszük górcső alá!

Hogy is történt? - Alternatív történelmi játékok

A tények makacs dolgok

Az időszámításunk előtt 1274-ben, az egyiptomiak és a hettiták, illetve a két fél szövetségesei, valamint zsoldosai között lezajlott kádesi csata egyike a legérdekesebb ütközeteknek. Azonban, annak ellenére, hogy alighanem ezen összecsapás során vonult fel a legtöbb harci szekér, nem annyira a vérontás maga tarthat számot az utókor figyelmére. Sokkal fontosabb az érintettek viselkedése. A vajmi kevés eredményt hozó, a valóságban kvázi döntetlennel végződő tusakodást követően ugyanis sem II. Ramszesz, sem II. Muvatallisz nem zavartatta magát. Bár egymás közötti levelezésükben nem titkolták, hogy egyiküknek sincs oka nagy örömködésre, népük előtt mindketten győztesnek kiáltották ki magukat. Előbbi egyenesen odáig ment, hogy annak ellenére, hogy alig hajszál híján kerülte el a fogságba esés szégyenét, vérforraló módon a propaganda modern mestereit is megszégyenítő eposzt iratott „diadaláról”. A luxori templom falán is olvasható költemény lényege, hogy ő, mint Ámon kegyeltje, egyedül állt helyt, és személyesen neki köszönhető a fényes siker.

Tekintve, hogy felsőbb utasításra még a hivatásos krónikások is hajlamosak lazán kezelni az adatokat, aligha meglepő, hogy mások sem riadtak vissza ettől. Egyebek mellett a szórakoztatóipar nagyjai is el-eljátszottak azzal a gondolattal, hogy miképpen is néztek volna ki egyes sorsfordító események, ha másképp alakulnak bizonyos körülmények. Magától értetődően a videojáték-szcénában is egymást követik az efféle, a tényeket kreatívan értelmező művek. Háromrészes cikksorozatunkban ezért ezúttal az alternatív történelmi alkotások állnak a középpontban.

Első körben lássuk hát az élet és halál között ragadtakat, az éjszaka teremtményeit, válogatott rémeket és más világok agresszív látogatóit felvonultató, színes, spoileres kínálatot!

Megrázkódik a test és talpra ugorván...

A Treyarch-nál aligha gondolták, hogy a Call of Duty: World at War Nacht der Untotennek keresztelt, náci zombivadászatra kihegyezett térképe hisztérikus fogadtatásra lel majd a sorozat rajongói között. De a merész ötlet akkora sikert aratott, hogy ma már a CoD-ból neve összeforrott a hörgő agyzabálókéval. Ráadásul míg eredetileg közkatonákkal ritkíthattuk meg a harmadik birodalom rothadó martalócait, addig a későbbiek során kifejezett célkitűzés lett, hogy érdekes vagy ismert szereplőkkel szórhassuk az ólmot. A csúcsot a Black Ops „Five”-jával érték el. Ebben John F. Kennedyvel, Richard Nixonnal, Fidel Castróval és az USA védelmi miniszterének posztját betöltő Robert Strange McNamarával kell minél tovább kitartanunk.

De ha akarjuk, Sarah Michelle Gellar, Robert Englund, Danny Trejo és Michael Rooker digitális másaival is visszaküldhetjük a dögöket a sírba. Sőt, különleges szuper-főellenségként magát a modern zombik megteremtőjét, George A. Romero-t is megpróbálhatjuk jobblétre szenderíteni. Ám Ron Perlman, Jeff Goldblum, Neal McDonough, Heather Graham, John Malkovich és más, népszerű színészek rajongói is belevethetik magukat az összecsapásokba kedvenceikről mintázott karakterekkel.

Élőholtakból és más pokolbéli teremtményekből az első világháborús játékok nem túl bő sorát gazdagító NecroVisioN-ben is kijut nekünk. Hiszen a britek oldalán küzdő amerikai katonáról, Simon Buknerről mérhetetlen döbbenetére kiderül, hogy kiválasztott, aki közbeavatkozásával eldöntheti az emberiséget feláldozható báboknak tartó vámpírok és ősellenségeik, a démonok végső leszámolását. Szerencséjére az idővel a Pokol kénköves bugyraiba is eljutó férfi kezdetben szerény túlélési esélyeit némileg javítja, hogy mágiát is bevethet. Ergo, nem csupán a korszak közelharci és lőfegyvereire hagyatkozhat végzete beteljesítése során.

A Sniper Elite széria 2013 februárjának végén tette meg az első lépéseket a horror irányába, és a rajongóknak nem kellett csalódniuk. A démoni erőknek parancsoló Hitler seregének megállítása körül bonyolódó, nem túl szellemesen, de annál célratörőbben Sniper Elite: Nazi Zombie Army-ként piacra dobott spin-off kifejezetten jól teljesített. A show így folytatódott, és 2015. március 6-ig még két felvonásban repíthettünk golyót a szvasztikát viselő rémek és sötét varázslatoktól megmételyezett tábornokaik oszló fejébe.

Londontól Japánig

A zombikon kívül más, természetfeletti lények is gyakran felbukkannak a történelmet sajátos formában találó címek között. Ugyan a The Order: 1886 nem lett akkora dobás, mint készítői remélték, az vitán felül áll, hogy a kreatívok alaposan szabadjára engedték a fantáziájukat. Játékuk ügyesen vegyíti az Arthur-mondakör elemeit az ipari forradalom egy, a miénknél jóval komolyabb technológiai előrelépést hozó változatával. Ezen felül, London bámulatosan kinéző utcáin valósággal hemzsegnek a retrofuturisztikus fegyverekkel megritkítható, félig állat, félig ember szörnyetegek, és már-már magától értetődő módon a rettegett Hasfalmetsző Jack kilétére is fény derül.

A Genji: Days of Battle is méltán kap helyet a listánkban – mint elrettentő példa. Elvégre, a Game Republic nem túl erős, PS3-exkluzív akciójátéka köznevetség tárgya lett, mert a Sony 2006-os E3-konferenciája során a méltatása közben gondosan kiemelték, hogy a csatákat megtörtént ütközetek ihlették. Ez rendben is lett volna, ám nem sokkal később egy gigászi rákokkal vívott ütésváltást nézhettek végig a röhögőgörccsel küszködő zsurnaliszták.

A Nioh esetében viszont nincs okunk panaszra. A készítők nem csak arra ügyeltek, hogy a hadakozó fejedelemségek korában játszódó akció-szerepjáték komplex, rengeteg fegyvert és bűvigét felvonultató harcrendszerével rabul ejtse a kihívásra vágyókat. Arra is hangsúlyt helyeztek, hogy miközben a valóságban is létező első nyugati szamurájt, William Adams-t irányítva bejárjuk az elátkozott fajzatok hordái alatt nyögő országot, megannyi történelmi alakkal találkozzunk.

Legfőbb nemezisünk, John Dee I. Erzsébet egyik fő tanácsadójaként csillagászattal, matematikával és okkult erők kutatásával is foglalkozott. Míg első számú embere, az alkímia titkai iránt érdeklődő Edward Kelley a valóságban is éveken át az asszisztense volt. De aztán vesztére önállósította magát: más hasonszőrű svindlerek példáját követve Rudolf magyar király és német-római császár udvarához szegődött. Itt kezdetben jól mentek a dolgai. A kormányzást nyűgnek tartó, félőrült-fantaszta koronás fő a kegyeibe fogadta, ám mivel sehogy sem tudott aranyat csinálni értéktelen anyagokból, elvesztette pártfogója jóindulatát. Hogy pontosan hogyan is fejezte be pályáját, azt nem tudni. A Rudolf geológusa, Simon Tadeá által feljegyzett változat szerint mérget nyelt, hogy elkerülje a tömlöcbe vetés szégyenét, de valószínűbb, hogy börtönbe csukták, és szökés közben szerzett sebeibe halt bele.

Ám természetesen kelet nagyjai is feltűnnek. Olyan, legendás személyekkel hoz össze a sors, mint a nindzsa Hattori Hanzo, a hazáját a külvilágtól évszázadokra elzáró sógun, Tokugava Iejaszu, vagy a tekintélyes buddhista szerzetes, Tenkai.

 

Nem vagyunk egyedül

Idegen planéták lakói is átírhatják a történelmet. A 2017-es Prey-ben a hidegháború menetét változtatták meg. Miután a Szovjetunió Vorona–1-es szatellitje kapcsolatba lépett a görög mondák rettentő szörnyetege után tüphónnak nevezett faj képviselőivel, a keleti és nyugati blokk urai egy, a színfalak mögötti alkut kötöttek. Ezért bár a rivalizálás nem szűnt meg teljesen, 1960 és 1963 között a szuperhatalmak illetékesei teljes erőbedobással azon voltak, hogy kiismerjék a fenyegetést jelentő, agresszív kreatúrákat. Ezután viszont az ellene elkövetett merényletkísérletet sikeresen túlélő, a kozmosz iránt hallatlanul érdeklődő Kennedy vezetésével az USA átvette a közös projektet. Majd felismervén, hogy a legborzasztóbb fenyegetés Oroszország helyett az űr végtelenjéből érkezhet, Amerika visszatért a be nem avatkozás politikájához. Így az illetékesek a vietnami háború, továbbá más fegyveres konfliktusok finanszírozása helyett inkább kutatás-fejlesztésre költötték az adófizetők pénzét.

A nyughatatlan zombigyilkos Kennedy az XCOM-franchise történetében is kulcsfigura. Az ő utasítására hozták létre az eleinte a The United States Bureau of Strategic Emergency Command-ként futó szervezetet, melynek tagjai sikerrel visszaverték az alávaló zudjarik vezette inváziót. De idővel elkerülhetetlenné vált, hogy mások is osztozzanak a teherben. Emiatt 1993-ban Extraterrestrial Combat Unit-ra keresztelték át a hivatalosan nem létező, összesen tizenhat ország, köztük Kína, Oroszország és Nigéria támogatását élvező alakulatot. Később azonban az életüket a megszállók elleni, egyenlőtlen harcnak szentelő specialisták minden igyekezete ellenére a Föld kapitulált. A látszólag barátságos idegenek valódi természetét jól ismerő szakemberek pedig törvényen kívüli gerillákként voltak kénytelenek lángra lobbantani az ellenállás szikráját.

Az XCOM ravasz hódítóival szemben a Resistance brutális, 1949-ben lecsapó kimérái egy percig sem titkolták, hogy nem egyezkedni, hanem pusztítani jöttek. Ez már önmagában is borzasztó hír, ám a népírtó hadjáratot még rettenetesebbé teszi, hogy legfőbb aduászuk egy áldozatait átváltoztató vírus. Akit megfertőznek, és nem kap az oltóanyagból, annak nincs menekvés: személyiségét-emlékeit elvesztő, új népéhez hű lényként tér magához.

Sajnos míg a korábbi alkotásokesetében az érdekes alaphelyzetekből a készítőknek sikerült kihozniuk a maximumot, addig a Dark Void esetében a kivitelezés nem ért fel a várakozásokhoz. Holott a Murdered: Soul Suspect-et is jegyző, kapuit 2014-ben örökre bezáró Airtight Games debütálását sokan várták. Hiszen a repkedésre is építő program, amiben a Bermuda-háromszög áldozatává váló, és egy másik világba teleportáló William Augustus Grey-t irányítva kell helytállnunk, papíron hibátlannak tűnt. Gonosz, a nácikat támogató idegenek, a zseniális, hősünket segítő Nikola Tesla, és hi-tech fegyverek: a lista hosszasan sorolható. Ahogy azt a korabeli kritikák java megjegyezte, ilyen elemekből valóságos művészet volt egy feledhető TPS-t összehozni.

Ezzel cikkünk első részének végére értünk. A következő felvonásban a második világháború sajátos, zombik nélküli feldolgozásai mellett a posztapokaliptikus címeken lesz a sor!

{{ data.question }} {{ answer.percent }} Te már szavaztál! Eddig {{ data.voteCount }} szavazat érkezett Eddigi eredmények Szavazok Frissítés

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap