A Rick és Morty sorozat nem csak képi világával, szereplőivel és humorával, de alapvető egzisztenciális vagy társadalmi normákat érintő kérdésekre adott válaszaival is hamar középpontba került. Az elborult, vicces és az „ezek mit toltak?” jellegű jelenetek garmadája sikeressé és ismertté tette a sorozatot, sőt, nehéz is máshoz hasonlítani még akkor is, ha a kritikai él és a humor sok hasonló animációs sorozathoz hasonlóvá teszi.

„A sorozat az emberi létezésnek az univerzum méretéhez viszonyított jelentéktelenségével foglalkozik, tapasztalható Isteni jelenlét nélkül. A sorozat készítői próbálják azt közvetíteni, hogy csak úgy találhatjuk meg a létezés értelmét és élhetünk szebb életet, ha az emberi kapcsolatainkra összpontosítunk a megválaszolhatatlan kérdések helyett. Morty képviseli a közönséget, mivel "többnyire készen áll reagálni Rick elvetemült gondolkodásmódjára". A karaktert átformálják az igazságok, amelyeket a nagyapjával folytatott többdimenziós kalandjai során fedez fel. Mindazonáltal ahelyett, hogy depresszióba süllyedne miattuk, Morty elfogadja ezeket olyan igazságokként, amelyektől még jobban képes értékelni saját életét.”

A Rick & Morty egyik szellemi atyja Justin Roiland komoly szerepet vállalt abban, hogy a High on Life megfeleljen annak a kritériumnak, miszerint, fejlesszenek ki egy olyan FPS játékot, amelyben a fegyverek beszélgetnek a játékossal és reagálnak a cselekedeteire. Így is lett és innentől már csak vadabb ötletek kerültek elő. És mi sem mutatja ezt jobban, mint Erich Mayr dizájn igazgató, aki, amikor a játék a játék stílusáról kérdezték azt válaszolta, hogy a Szárnyas Fejvadász és a The Muppets (magyarul Muppet Show) ötvözete.

A játék intrója és az úgynevezett tutorial már sejtetni véli, hogy ez bizony nem lesz egyszerű eset. A Buck Thunder II. klasszikusokat megszégyenítő játék, de sajnos kiderül hamar – nem a valóság. Vagyis végül is mi a valóság? Filozófusok, metafizikával és hasonló bonyolult szavakkal foglalkozó emberek se feltétlenül tudták megmondani. Még a Mátrixnak is nehezére esett, de ezt most hagyjuk is. Szóval kik is vagyunk mi?

Nem mindennap választhatjuk ki a karakterünk arcát egy kokain felszívására alkalmazott kis kézitükörben, az szentigaz. És a kaland még csak el sem kezdődött, vagyis hát elkezdődött, a szüleink ugyanis leléptek egy egész hétre! Micsoda lehetőség! Partizás, szülők által nem engedett dolgok vagy mondjuk egy ufó támadás. Az a „minden ellenállás hasztalan” fajta, amikor csak úgy lelőnek mindenkit és bárkit, akit meg mondjuk nem, azt drogként hasznosítják, ami elsőre furcsának hangozhat, de hát ez van, a TV is bemondta, amikor azt is elfoglalták.

Úgyhogy a bázisukból megszerzett kristállyal és egy mikróval át kell ugranunk egy űrvárosba, legalábbis a beszélő fegyver nagyon hangsúlyosan azt javasolta, hogy a túlélésünk érdekében tegyünk így. És igen, a fegyver tényleg beszél, és amikor leköpött, az csak a minden nyelvet megértő mikróbák miatt volt, amit a testünkbe akart juttatni, szóval nem támadásnak szánta.

Azt leszögezhetjük, hogy a High on Life egy FPS és egy olyan világban játszódik, ahol a káromkodás, az altesti poénok, a szarkazmus és a humor az éltető levegővel egyenlő. Elborult, kissé szürreális, de letagadhatatlanul Rick & Mortys őrület, ahol elég sok minden normálisnak tűnik, amitől az ember eldobná az agyát vagy el se tudná képzelni – vagy nem abban a formában, nem ott, nem úgy és nem akkor.

Beszélő fegyverekkel kell bosszút állnunk, levadásznunk, megvédenünk, megmentenünk és elintéznünk bizonyos dolgokat, amikből a leginkább kiemelkedő az a Föld bolygó megmentése. Beleértve a lakosokat, akik a G3 Kartel legújabb piacra dobott kábítószereként hatalmas népszerűségnek örvendenek.

De kanyarodjunk vissza a fegyverekhez. Beszélnek, narrálnak, véleményeznek, bemutatják a világot, meg van a véleményük rólunk, mind arról, amit teszünk vagy épp elhalasztunk és arról is ami mellett elsétálunk. Vagyis készüljünk fel arra, hogy be nem áll a pofájuk és csakis a fegyver személyiségén múlik a dolgok megfogalmazása.

A gatlian fajba tartozó értelmes fegyverek példányainak első, nyálkás lövedékeket szóró képviselőjével akkor találkozunk, amikor egy hulla alól kihúzzuk. Ő Morty hangján szól hozzánk és ugyanazt a stílust, karaktert és mindent hozza, amit a sorozatban is, vagyis gyakran lesz az az érzésünk, hogy egy játék hosszúságura nyújtott sorozatrészben vagyunk. Idővel találunk egy tőrt is, aki mindenkit leszúrna, kibelezne, felszecskázna és darabokra vágna, ezen kívül semmi más nem érdekli, szóval egy elmebeteg gyilkos és ha tehetné minket is ledöfne – legalább 500-szor.

A lista egy kristályokat lövő és időlassítás képességgel bíró géppisztoly szerű pisztollyal folytatódik, aki egy arrogáns 15 éves szemével látja a világot és mindenkit – ő a legjobb, mindenki más gyökér és vegyük hatalmas megtiszteltetésnek, hogy képességeivel utunkat segíti. Szóval ezekkel és hasonlókkal leszünk összezárva egy játékban.

A fő történetszál különféle célpontokhoz való eljutás és azok likvidálása, ugyanis felcsaptunk fejvadásznak. Szóval ölni fogunk, nem is keveset, miközben felfedezzük ennek a csodálatos univerzumnak mindenféle szegletét. Ezek nagy részében semmi köszönet nem lesz, annyira furcsa és elborult lényekkel találkozunk, másfelől még érdekesnek is lehet tekinteni, főként, ha valaki szereti a fejfájást. Szóval vadászni fogunk, lootot gyűjtünk, új fegyvereket találunk és igyekszünk mindent megtenni, hogy bolygónk megmeneküljön és visszatérhessünk a Földre.

Ez így elmondva kissé unalmasnak hangzik, a High on Life viszont mindent elkövet, hogy ne unatkozzunk – helyszínek, mellékszereplők, bossharcok, a negyedik falat átütő utalások, poénok, idióta párbeszédek, még hülyébb monológok és töméntelen vizuális marhaság v árja a fejvadász tanoncokat itt.

És mindezzel együtt a játék nem rossz. Tényleg szórakoztató és jó a humora, nagyon jól reagál le helyzeteket és utal akár a mai világot is érintő dolgokra. De egy ponton túl sok tud lenni, túl tud lőni a célon és tényleg az lehet az érzésünk, hogy minden pillanatban kommentálnia kell valamit, be kell szólnia, el kell kezdenie nyavalyogni valamin, mert különben csend vagy nyugalom lesz – ezt pedig nem engedheti. Kaotikus kavalkád az egész játék, jó értelembe és néha túlzásba vitt értelemben, de aki a Rick & Morty sorozatot töményen is szereti, az imádni fogja – aki nem, az ne is reménykedjen abban, hogy itt mást kap.