A félvezetőipar hamarosan újabb nehézségekkel nézhet szembe, ugyanis Oroszország a hónap elején egy új rendelkezést vezetett be, amelynek érdekében a nemesgázok exportját Moszkvának minden esetben jóvá kell hagynia egészen 2022. december 31-ig bezárólag – természetesen az intézkedést akár meg is hosszabbíthatják, ha szükséges. A jóváhagyás az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ajánlása mentén születhet meg, illetve az elutasítás is az említett minisztérium észrevételei alapján történhet.
Az intézkedés lényegében egy válasz, amit az Európai Unió által április folyamán bevezetett szigorítások ötödik fordulója tett szükségessé. A moszkvai döntés értelmében a „barátságtalan” országok esetében a nemesgáz-szállítmányok korlátozására, illetve akár leállítására is sor kerülhet, már amennyiben a megrendelők nem hajlandóak számlát nyitni egy orosz banknál és nem hajlandóak rubelben fizetni a megrendeléseiket. Hasonló lépésekre már a kőolaj és a földgáz esetében is sort kerített Oroszország, és esetenként a csapokat is elzárták, miután nem teljesült határidőre a rubelben történő kifizetés a megrendelő országok részéről.
A chipgyártók igazából már felkészültek erre az eshetőségre, hiszen az orosz-ukrán háború kitörése környékén már kongatták a vészharangokat az elemzők, ugyanis Ukrajna elég meghatározó szerepet tölt be bizonyos nemesgázok gyártásában, a szállítás és a termelés pedig veszélybe került a háború miatt. Az érintett chipgyártók alternatív források és alternatív alapanyagok után néztek, a raktárkészletek jóvoltából 3-6 havi termelésük biztosított volt, és a jelek szerint biztosított most is, igaz, ezzel kapcsolatban bővebb információ egyelőre nem áll rendelkezésre.
Békeidőben Oroszország és Ukrajna egymással együttműködve termelték a nemesgázokat, ezzel a globális piac harmadát tartották kézben. Most azonban, hogy az ukrán gyárak többnyire leálltak, illetve az export sem igazán kivitelezhető, Oroszország diktálhatja az árazást. A félvezetőipar számára elsősorban a neon, az argon, a hélium és a xenon bizonyul a legfontosabbnak, ezek ugyanis nélkülözhetetlenek a chipgyártás bizonyos fázisaiban. A szilíciumlapkákon kialakított áramkörök többnyire nagyon tiszta neongázt igényelnek, a csúcstechnológiás excimer impulzuslézeres mintázás során argon-fluor-neon keverékre van szükség, a félvezetőipar pedig elég nagy felvevőpiaca a nemesgázoknak. A globális neongáz-termelésnek nagyjából 70%-át használja fel a félvezetőpiac.
A nemesgáz-piac törékenységére nem a 2022. február 24-én indított háború mutatott rá elsőként, hanem a 2014 folyamán tapasztalt hadi cselekmény, amelynek keretén belül Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Akkoriban a chipgyártók elkezdték csökkenteni függőségeiket, így a korábbi 80-90% helyett mára már csak nagyjából 30%-ban függenek az orosz-ukrán beszállítói termeléstől. A folyamat legnagyobb nyertese Kína lett, ugyanis a kínai nemesgáz-előállító vállalatok lényegében ötszörösére-hatszorosára növelték napi rendeléseik számát.
Az új helyzetnek valószínűleg hatása lesz a chiptermelésre, ám rövidebb távon nem igazán számíthatunk komolyabb problémákra, hosszabb távon azonban a kieső nemesgáz-források okozta hiány negatívan hathat a nemesgázok árára, vagyis ezen a téren a jelenlegi magas árazás velünk maradhat a továbbiakban is, illetve akár emelkedésre is lehet számítani, ha a helyzet valami miatt tovább romlik.
A dráguló alapanyag-ár természetesen a félvezetőpiaci termékek drágulásához vezet, ezt pedig végső soron a megrendelők, illetve a végfelhasználók fizethetik meg. Arról egyelőre nincs hír, hogy az aktuális orosz intézkedés miatt mikor és mekkora mértékben emelkedhetnek a chipek árai, de alighanem erre is hamarosan fény derülhet.
