HÉTFÉLE NOVA LAKE-S PROCESSZOR ÉRKEZHET AZ ASZTALI PIACRA: 52 MAGNÁL ÉS 150 W-OS TDP-NÉL TETŐZHET A KÍNÁLAT

Első körben ennyi modellel veheti célba a piacot a gyártó, az újdonságokhoz pedig új alaplapra lesz szükség, hiszen LGA-1954-es tokozást használnak majd.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
2025. jún. 18. 7:50
Hétféle Nova Lake-S processzor érkezhet az asztali piacra: 52 magnál és 150 W-os TDP-nél tetőzhet a kínálat

Az Intel következő generációs asztali processzorai már a Nova Lake-S szériát erősítik majd, előttük viszont még megjelenhetnek a frissített Arrow Lake modellek is, amelyek Arrow Lake Refresh névvel érkezhetnek és nagyobb teljesítményt kínálhatnak, mint jelenlegi társaik. A Nova Lake-S az Arrow Lake Refresh után debütálhat, méghozzá valamikor a 2026-os esztendő második felében, ennél pontosabb ütemterv azonban egyelőre még nem ál rendelkezésre. Arrow Lake Refresh fronton is csak annyi sejthető, hogy az új processzorok valamikor az idei év vége felé jelenhetnek majd meg.

A Nova Lake-S lapka bevetésével első körben hétféle modellel támadhatja le a piacot a gyártó, amelyek magszám terén 12-től egészen 52-ig terjednek, ebben az értékben persze nemcsak a P-Core és az E-Core, hanem az új LP E-Core magok is benne vannak.

A csúcsmodell, ami a Core Ultra 9-es szériát erősíti, várhatóan összesen 16 darab P-Core, 32 darab E-Core, illetve 4 darab LP E-Core típusú processzormagot vethet be, azaz összesen 52 maggal rendelkezhet, TDP kerete pedig 150 W lehet. Ez lesz a Nova Lake-S generációs leggyorsabb tagja, az viszont még nem derült ki, hogy az LGA-1954-es processzorfoglalatba illeszkedő újdonság nagyjából mekkora gyorsulást hoz előző generációs társaihoz képest, de a szivárgások remélhetőleg erre is rövidesen rávilágítanak. A Core Ultra 7-es modell ehhez képest már csak 14 P-Core, 24 E-Core, illetve 4 LP E-Core birtokában működhet, viszont a TDP keret ebben az esetben is 150 W marad.

Galéria megnyitása

Egy szinttel lejjebb a Core Ultra 5-ös modelleket találjuk, szám szerint hármat, amelyek már mindannyian 125 W-os TDP kerettel rendelkeznek majd, magszám terén azonban lesz némi különbség köztük, ahogy az a fentiekből is kiderül. Itt a csúcsot a 8 P-Core, 16 E-Core, illetve 4 LP E-Core birtokában lévő verzió képviseli majd.

A Core Ultra 3-as processzorok ketten lesznek, legalábbis első körben, mindketten 65 W-os TDP kerettel üzemelve. A gyorsabbik verzió 4 P-Core, 8 E-Core, illetve 4 LP E-Core segítségével állja a sarat, míg a lassabiknál 8 helyett csak 4 E-Core áll majd rendelkezésre, a többi magtípus száma viszont nem változik.

Órajelek terén egyelőre nincs konkrét információ azzal kapcsolatban, mire számíthatunk az egyes modellektől, viszont annyi még kiderült extraként, hogy iGPU és médiamotorok terén mi lesz a helyzet. Ha hihetünk a szivárgásoknak, a Nova Lake-S processzorok már Xe3 architektúra köré épülő, azaz Celestial kódnévre keresztelt iGPU-t kapnak, amihez egy generációval frissebb, Xe4 alapú kijelzőmotor és médiamotorok társulnak, amelyek már a „Druid” kódnevű fejlesztésből érkezhetnek.

Az időközben befutott további információk alapján úgy tűnik, hogy a Nova Lake-S processzorok kétcsatornás DDR5-ös memóriavezérlője DDR5-8000 MT/s sebességű memóriamodulokat támogat majd gyárilag, ha csatornánként egy modult használunk, ami egyoldalas kivitelben foglal helyet a rendszerben (single-rank). Ez jelentős előrelépés az Arrow Lake-S generációhoz képest, ahol DDR5-6400 MT/s memóriatámogatás áll rendelkezésre, de tuninggal természetesen feljebb is lehet jutni, és a Nova Lake-S modelleknél további tuningpotenciálra is számíthatunk.

Galéria megnyitása

Platform szintjén a Nova Lake-S modellek 24 darab PCI Express 5.0-s sávot kínálhatnak a processzor beépített PCIe hubján keresztül, a lapkakészlettel pedig négy darab PCI Express 5.0-s sávot használó DMI kapcsolaton keresztül kommunikálhatnak. A processzor sávjait többféle módon is el lehet majd osztani: rendelkezésre állhat egy x16-os és két x4-es slot; vagy két x8-os és két x4-es slot; de akár négy darab x4-es és két darab további x4-es bővítőhely is működhet az alaplapon, igénytől függően.

Galéria megnyitása

A lapkakészlet 8 darab PCI Express 5.0-s és 16 darab PCI Express 4.0-s sávot vonultathat fel, míg SATA fronton összesen 8 darab 6 Gbps-os port kezelését teszi lehetővé. USB portok terén maximum 14 darab USB 2.0-s, maximum 5 darab USB 3.2 Gen 2x2-es (20 Gbps-os), illetve maximum 10 darab USB 3.2 Gen2-es (10 Gbps-os) és maximum 10 darab USB 3.2 Gen1-es (5 Gbps-os) port állhat rendelkezésre. Ezeket a lehetőségeket igény szerint variálhatják majd az alaplapgyártók, ahogy azt az eddigi generációknál már megszokhattunk.

Az információk szerint az Intel partnerei már megkapták az új platform előzetes tulajdonságait, de mérnöki tesztpéldányok még sem az alaplapokból, sem a processzorokból nem állnak rendelkezésre, pontosabban azok még nem bukkantak fel publikus adatbázisokban.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

26 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Wizzard
Wizzard
2025. jún. 19. 14:59
#4

Egyébként az intel azért törölte a HT-t (szerver prociknál nem), mert egyre kevésbe tudta volna a feladatütemező a 24 mag 48 szálat, vagy jelen hír esetében már 52 mag 104 szálat feltölteni, így a HT okafogyottá vált. Amint az amd is elkezdi a hybrid core felépítést, ő is dobni fogja az smt-t.

Ennek első lépése volt a "C" magok bevezetése, ami megfelel az intel "E" magoknak.

Wizzard
Wizzard
2025. jún. 20. 14:45

@Dragon3k Ugyan arról beszélünk. Ezt mondta az intel is. Nem hatékony.

Mosdatlan_falusi
Mosdatlan_falusi
2025. jún. 18. 17:32
#3

Első tippre a Core Ultra 7 lesz a top gaming processzor, kevesebb P mag, de azonos TDP keret, mint a 9 esetében, szóval gyanítom magasabb órajeleket kapunk majd.

axe
axe
2025. jún. 18. 11:30
#2

na a dinnye....inteles 150w az mennyi amúgy? 300?

Dragon3k
Dragon3k
2025. jún. 19. 19:07

@GeriBátyó mindkét cég esetében odáig mehet fel, amit megad a gyártó, így mi a gond? ha attól eltér, akkor meg az bios beállításokat kell megnézni.

csapi26
csapi26
2025. jún. 18. 8:54
#1

Most kivételesen nem szólok be a kékeknek, de valaki árulja már el, hogy a hyper threadinget miért kellett kicsinálni, technológiai oldalról mi a haszna a logikai magok fizikaivá csereberélésének? Nyilván gyártás szempontjából talán nem akkora ördöngösség, mert ugye a HT-képes procik "logikai" magjaihoz is kellett hardver, mert ugyan fizikai (második) mag nincs, egy mag csinál durván 2x annyi számítást, de utasításcsatornák, meg egyáltalán front end áramkör kell bele a HT-hez, de ezeket teljes értékű executing unitokkal kiváltani nekem értelmezhetetlen. Tehát adott a kérdés: miért? Teljesen jól működött a HT évtizedekig.

Wizzard
Wizzard
2025. jún. 20. 14:50

@Dragon3k "szerintem" innentől érdektelen amit írtál. Nyilván az intelnek nagyobb rálátása van a dolgokra, mint neked.
Az SMT-nél is rengeteg bug van, amúgy.

Vissza az oldal tetejére