• Click!

A Weird West műfaja sosem tartozott a legismertebbek közé. Az elmúlt években azonban egyre több játékkal találkozni, ami ebbe a világba kalauzol el minket. Hasonlóan mérsékelt reneszánszát éli a Savage Worlds alapokon mozgó Deadlands asztali szerepjáték is, ami a Weird West kegyetlen, vad világát tárja elénk, ahol a fantasy a western, némi steampunk és a horror keveredik. Itt a revolverhősök mellett hamiskártyások, őrült tudósok, sámánok, fejvadászok csapnak össze kultistákkal, élőholtakkal, vérlényekkel, szellemekkel vagy épp pokolbéli rettenetekkel.

A lehetőségek tárháza igencsak széles, hiszen a nyers energiával vagy kártyalapokkal manipuláló mágia, az ősi rituálék által fűtött szertartások, Bibliából idéző inkvizítorok ugyanolyan erőt képviselnek, mint az ólom, vagy a villámokat, lángokat szóró, géplábakon lépkedő technológia.

A Hard West 2-ben ennek megfelelően csapatunk is meglehetősen vegyes társaságból áll. Két revolverhős, akik közül az egyik a csapat esze is, a másik „csupán” leggyorsabb céllövő, akit valaha a hátán hordott ez az elátkozott vidék. Egy kitaszított és sötét titkot őrző indián harcos, valamint egy fiatal lány akinek furcsa, árnyakat és egyéb bizarr energiákat megidéző erejével még ő maga sincsen tisztában.

Mi más lehetne zen szedett-vedett csapat célja, mint a nagy dobás, az utolsó nagy balhé, ahonnan gazdagon vonulhatnak vissza. És ahogy lenni szokott, itt csúszik egy aprócska hiba a tervbe. A kiszemelt pénzvonat ugyanis, mint kiderül egy pokoli gépszörnyeteg, a tulajdonosát pedig egyenesen a pokolból szalasztották és nem veszi sokba az ellene törő halandók próbálkozásait.

Kis csapatunk majdnem belehal a próbálkozásba, de a bosszúhoz vezető út rögösnek ígérkezik, hiszen azt sem tudják, mivel állnak szembe. Ráadásul új tagokra is szükség lesz, a veszteségeket pótlandó. Itt a játék ismét remek választékot kínál: élőhalott bandita, mesterlövész őslakos hölgy, démonvadász pap stb. Mindannyian speciális képességekkel rendelkeznek, ezek előhívásához pedig két dologra lesz szükség.

Minden csapat egyik elsődleges mozgatórugója a közös cél, de az sem árt, ha bizalom is van a tagok között. A Hard West 2-ben a térképen vándorolva feladatokkal és furcsa történésekkel találkozunk és ezek jó részénél döntéseket kell hoznunk. Lehetünk kapzsik, igazságosak, de sztoikusak is. A lényeg, hogy döntéseinkkel jó eséllyel egy csapattagunk egyet fog érteni. Ezzel nemcsak a két karakter kapcsolata javul, de a nehéz helyzetekben egyfajta szívességet, közbeavatkozást kérhetünk az adott csapattagtól, ha eléggé bízik bennünk.

Például a havas pusztaságban kóborolva egy elátkozott fát találunk, aminek a legfelső ágán egy zöldesen csillogó amulett lóg. Mellette két favágó figyeli óvatosan épp akkor érkező csapatunkat és közelebb érve feltűnik, hogy egyikük középkorú, a másik pedig roskatag vénember – és mindez akkor válik Weird Westhez illő történetté, amikor kiderül, hogy az öregember a másiknak a fia. Vesztére az (akkor még) fiatal fiú fejébe vette, hogy kivágja a fát, megszerzi az amulettet és mire észbe kapott, minden fejszecsapással éveket öregedett.

Megkérhetjük a furcsa mágiákban jártas társunkat, hogy találjon ki valamit, de élőholt barátunkat is, hogy – mivel az évek számára már mit sem jelentenek – vágja ki a fát. Ha jóban vagyunk, igent mond, ha nem, akkor más megoldás után kell néznünk, vagy visszajöhetünk később is, ha módunkban áll.

A másik, már a korábbi részből is ismerős mechanika, hogy a megszerzett kártyalapokat, lehetőleg a póker szabályait követve osztjuk szét társaink között. Így nem csak kisebb passzív buffokat (pl. sebesség, életerő) kapnak, de a pár, drill, két pár és a többi további előnyökhöz juttatja őket és a rájuk jellemző skill erősebb változatát vagy további passzívokat tesz elérhetővé.

A harc ugyancsak ismerős lehet az előző részből. Akció pontokkal gazdálkodunk, lövünk, fedezékbe húzódunk, bekerítünk és szerencse pontjainkat használjuk, ha egy nehéznek ígérkező lövésre nagyobb százalékos esélyt akarunk. A körökre osztott rendszerben először mi jövünk, aztán az ellenség, használhatjuk a magunkkal hozott felszerelést (pl. kötszer, dinamit) és extra feladatokat teljesíthetünk az extra loot érdekében.

Ha pedig a nagyvilágban járunk, akkor a térképen szerepjátékokra hajazó szöveges eseményekben veszünk részt, ahogy már említettem döntéseket hozunk, küldetéseket vállalunk el és szörnyűséges dolgokat találhatunk elhagyatott bányákban, kifosztott romok között vagy gyanús fénnyel derengő, elhagyatott házakban.

Egy szóval minden megvan a Hard West 2-ben, ami egy igazi weird west kalandhoz kell. Sok felfedezni való, fő és mellékküldetések, érdekes karakterek, sok harc, ami egyedi, gondosan megszerkesztett pályákra visz minket, ahol változatos ellenségek várják, hogy elpusztíthassanak. Igaz, az is hozzá tartozik a teljes képhez, hogy az ellenségek néha kicsit „csalnak” és az biztos, hogy ha 3-4 dinamitot el tudnak dobni amellett, hogy shotgunjuk is van, akkor más karakterlapot használnak, mint mi. Hibát extrém ritkán találtam csak, akkor is olyasmivel volt a baj, hogy nem jelezte jól a játék, hogy kit támadhatok meg vagy épp nem tudtam elindítani a támadást, mert a mellettem álló ellenségre azt mondta, hogy nincs a látóteremben.

Akinek az előző rész ott a gyűjteményében, az ebben sem fog csalódni, aki pedig kedvet kapna a western hangulathoz, az bármelyik résszel elkezdheti az ismerkedést. Csak arra vigyázzon, hogy kiben bízik, kinek a szavára hallgat és kit enged a háta mögé. Elvégre az ember sosem tudhatja, az egyetlen megbízható társ pedig fémből van és ítélkezés nélkül köp ólmot bárki felé – ha elég gyorsak vagyunk.