Az AMD-t 1969. május 1-én alapították, amikor még teljesen másképp nézett ki a piac, mint manapság. Azóta nagyon sok fontos eseményt tudhat a háta mögött a cég, amelyekről egy beszédes idővonal számol be. A hivatalos weboldalon található idővonal rengeteg fontos mérföldkőről tesz említést – most ezekből szemezgetünk. Aki a teljes idővonalra kíváncsi, itt találja azt, érdemes átfutni rajta.
A vállalat 1970. szeptember elsején mutatta be Am2501-es megoldását, ami az iparág első bináris/hexadecimális fel-le számláló megoldása volt és óriási jelentőséggel bírt. 1976. június 7-én ismét komoly mérföldkő érkezett, ugyanis az AMD akkoriban az egyedüli olyan tíz éven belül alapított félvezető tervező vállalat volt, amelynek termékei hadipari és űripari használathoz szükséges minősítést kaptak.
A vállalat igazából csak 1991-ben, az Intel 80386-os processzor klónjával, az Am386-os modell bemutatásával került fel a processzorgyártók térképére, azaz ekkor vált életképes vetélytárssá. Ennél picivel előbb is sor kerülhetett volna a dologra, ám az Intel és az AMD között pereskedés folyt, hiszen az Intel nem nézte jó szemmel a 80386-os Intel processzor dizájnja köré épülő termék megjelenését. Végül 1991 folyamán befutott a vállalat, így a második legnagyobb processzorgyártóvá léphetett elő, megelőzve a Motorolát. A dizájn igazából nagyon sikeres volt, hiszen az eredeti 80386-os Intel processzorhoz képest magasabb órajelen ketyegett (33 vs. 40 MHz), valamint elsőként kapott Windows Compatible logót is a csomagolása.
A következő nagyon komoly mérföldkő a 2000 folyamán bemutatott Athlon 1000-es processzor volt. Az az egyetlen K75-ös processzormaggal ellátott asztali modell elsőként érte el az 1 GHz-es magórajel-határt, ami akkoriban igen komoly fegyverténynek minősült. 2003-ban aztán megjelentek a világ első x86 alapú 64-bites központi egységei, amelyek az AMD64 architektúra köré épültek. Az újdonságok az szerverek piacát és az átlagfelhasználói rendszerek piacát egyaránt célba vették – előbbi területet az Opteron, utóbbit pedig az Athlon 64 sorozat szolgálta ki. 2004-ben aztán a világ első x86 alapú kétmagos processzora is megjelent, ami 8. generációs processzormagokkal szállt harcba az asztali- és a mobil piacon.
2006 folyamán a világ első 1 GB-nyi fedélzeti memóriával ellátott videokártyája is megjelent, ami nem volt más, mint a professzionális piacra szánt ATI FireGL 7350, ami 1 GB-nyi GDDR3-as VRAM-ot kapott. 2008-ban aztán az első olyan GPU is megérkezett, amely egyszeres pontosságú számítási teljesítmény terén képes volt átlépni az 1 TFLOP/s-os határt.
2011. január 4-én a világ első APU egysége is megjelent, ami a processzormagokat és a GPU-t egyetlen tokozáson belülre helyezte. 2013-ban elkészültek az iparág első négymagos x86-os SoC egységei is, amelyek elsősorban az ultravékony noteszgépek és a táblák szegmensét akarták meghódítani. Ugyanebben az évben az AMD FX-9000-es CPU sorozata elsőként érte el az 5 GHz-es órajelet, ami iparági rekordnak számít, hiszen korábban kereskedelmi forgalomban ilyen magas órajelen üzemelő processzorok még nem voltak elérhetőek.
2015-ben megjelentek a Radeon R9 és Radeon R7 300-as sorozat tagjai, amelyek elsőként használtak GPU tokozásra épített HBM memóriát, így óriási memória-sávszélesség elérésére nyílt lehetőség. 2017-ben aztán piacra kerültek a világ leggyorsabb hatmagos processzorai, amelyek a RYZEN 5-ös sorozatban tűntek fel, majd ebben az évben az iparág első, kereskedelmi konfigurációkba szánt nyolcmagos processzorai is megjelentek, amelyek a RYZEN Pro sorozatot erősítették. 2017 nagyon mozgalmasra sikeredett, hiszen ekkor jelentek meg az iparág első olyan HEDT processzorai, amelyek 16 maggal és 32 szállal rendelkeznek. 2018 júniusában aztán az iparág első olyan professzionális szintű Radeon VEGA sorozatú gyorsítókártyái is megjelentek, amelyek már 7 nm-es csíkszélességgel készülő GPU-t használhatnak. 2018 őszén a Radeon Instinct MI60 jóvoltából a világ első olyan GPU-ja is tiszteletét tehette a piacon, ami 1 TB/s-os memória-sávszélességgel gazdálkodik.
Hogy az AMD milyen újdonságokkal készül május elsejére?
Könnyen lehet, hogy akkor mutatkoznak majd be a legújabb RYZEN processzorok, valamint azokról a termékekről is szó eshet, amelyek később érkeznek, de még idén megjelennek – ide sorolhatjuk az új RYZEN Threadripper modelleket, valamint a NAVI architektúrára támaszkodó videokártyákat is.
