A High-Bandwidth Memory névre keresztelt következő generációs memória-szabvány már megkezdte térhódítását, hiszen az AMD Radeon R9 Fury és Nano sorozatú videokártyáin már ilyen fedélzeti memóriát használnak. A HBM a GDDR5-höz képest nagyobb adatátviteli sávszélességet és háromszor jobb energiahatékonyságot kínál, de ezzel együtt a HBM memórialapkák kiterjedése is sokkal kisebb, mint GDDR5-ös társaiké, így a technológia előnyeit kamatoztatva minden eddiginél kompaktabb, energiahatékonyabb és nagyobb memória-sávszélességgel gazdálkodó termékek készülhetnek. Az első generációs megoldás legfontosabb tulajdonságairól itt olvashatnak az érdeklődők.
Az első generációs megoldásokat csak az AMD vetette be, de a második generáció tagjait már az Nvidia felsőkategóriás videokártyáin is megtaláljuk majd a nem is oly távoli jövőben. Az első generációs megoldásoknál az egyes HBM memóriachipek a 1024-bites adatsínjükön keresztül még csak 128 GB/s-os memória-sávszélességet kínáltak, kapacitásuk pedig 1 GB volt. Ezért van az, hogy az AMD Radeon R9 Fury és Nano videokártyáin 4 GB-nyi HBM memória lapul, amelynek kombinált memória-sávszélessége 512 GB/s, az adatsín pedig 4 x 1024-bites, vagyis 4096 bites. A négy darab HBM chip egy ún. interposer rétegen helyezkedik el, ami a GPU lapka alatt található, így a rendszer meglehetősen kompakt egységet alkot, ahogy az a fenti képen is látható.
Az új, JESD235A szabvány szerint készülő HBM lapkák, amelyek már a második generációt képviselik, technológia tekintetében alapvetően nem változnak. Egy HBM memóriachipen belül továbbra is TSV alapon összekapcsolt memórialapkák sorakoznak, szám szerint 2, 4 vagy 8, a végső chip pedig továbbra is 1024-bites adatsínt használ, ami nyolc független csatornára van osztva. Újítás, hogy az effektív memória-sávszélesség növelése érdekében a frissített szabvány ún. pseudo-channel architektúrát vet be, a rendszer pedig immár képes a DRAM hőmérsékletének monitorozására, így túl magas érték esetén riasztást kaphatnak a megfelelő algoritmusok. Nagyon fontos előrelépés, hogy az egyes HBM memóriachipek kapacitása 1 GB-tól egészen 8 GB-ig terjed, a chipenként elérhető adatátviteli sávszélesség pedig 128 GB/s-ról 256 GB/s-ra növekszik. Ez azt jelenti, hogy ha az új HBM memóriachipeket kapnák meg az AMD aktuális csúcskártyái, akkor az 512 GB/s-os memória-sávszélesség helyett 1024 GB-os memória-sávszélesség állhatna rendelkezésükre.
A második generációs HBM köré épülő videokártyák nagyobb memória-sávszélességgel és nagyobb memória-kapacitással gazdálkodhatnak majd, vagyis a JESD235A szabvány komoly előrelépést képvisel. A HBM memória persze nem csak videokártyák, hanem processzorok esetében is jó szolgálatot tehet a nem is oly távoli jövőben.
