2611 - iPon Black Friday Teaser

Ahogy a számítógépek alkatrészei egyre kisebbek lesznek, úgy válik egyre nehezebbé hagyományos legyártásuk. A jövő nanotechnológiával megalkotott merevlemezeit sem osztogatják majd ingyen, így mindenféle gyártást megkönnyítő technológia nagy előrelépést jelent a megfizethetőbb számítástechnika felé. A Leeds-i Egyetem, valamint a Tokiói Mezőgazdasági és Műszaki Egyetem kutatói szerint ez utóbbi cél megvalósításában nagy segítség lehet a mágneses (vagy magnetotaktikus) baktériumoknak nevezett apró élőlények alkalmazása, melyek segítségével a hagyományos PC-kben megtalálható, de sokkal kisebb alkatrészek építhetők, illetve akár teljesen biológiai alapokon nyugvó számítógépek is megalkothatók.

A Magnetospirillum magneticum természetes körülmények között vízben él, és a Föld mágneses teréhez igazodva navigál (magnetotaxis). Ebben a bennük található magnetoszóma segíti őket, amely egy ferrimágneses nanokristályból és az ezt körülvevő biológiai membránból áll. A magnetoszómák rendszerint láncba vagy láncokba rendeződnek, de akadnak szétszórt kristályokat tartalmazó sejtek is. Minden ilyen baktérium tehát egy-egy aprócska mágnest épít magában, amelynek köszönhetően úgy viselkedik, mint egy iránytű, azaz a Föld mágneses tere az erővonalakkal párhuzamos irányba forgatja az egész sejtet.

Galéria megnyitása

A kutatócsoport a mágnesek felépülésének folyamatát vizsgálta, és azt igyekezett megérteni, hogyan gyűjtik össze, formálják és pozícionálják a feladatot elvégző fehérjék a nanomágnesek összetevőit. A kutatás célja annak kiderítése volt, hogy lehetséges-e lemásolni ezt a folyamatot, és a baktériumsejten kívül felépíteni az aprócska mágneseket, olcsóbb és környezetkímélőbb megoldást találva ezzel a jövő elektronikus készülékeinek megalkotására.

Ennek érdekében a baktériumi magnetit felépítését végző proteineket egy arany felülethez horgonyozták ki sakktáblaszerű mintázatot alkotva, majd a lemezt vastartalmú oldatba merítették. 80°C-ra melegítve a rendszert egyforma méretű magnetit kristályok formálódtak a lemez proteinnel borított részein. A következő lépés a keletkező nanomágnesek méretének csökkentése, valamint a mágnes anyagának variálása lesz. Siker esetén az így legyártott, elkülönülő nanomágnesek egy-egy bit információ hordozására lesznek képesek, vagyis ugyanazt teszik majd, mint a ma használatos mágneses adathordozók alapegységei, csak sokkal kisebb méretben.

Hagyományos módszerekkel szinte lehetetlen lenne egyforma méretű és formájú mágnesek legyártása ilyen kis méretekben. Esetünkben azonban a munka oroszlánrészét az ilyen méretarányokban építkezésre képes fehérjék végzik: összegyűjtik a vasat, mágneses keveréket hoznak létre belőle, majd egységes méretű formákba rendezik, mondta el Johanna Galloway, a kutatás egyik résztvevője.

Galéria megnyitása

Egy másik fehérje segítségével hasonló módszerekkel aprócska elektromos vezetékeket is sikerült legyártani. A nanodrótok kvantumpontokból állnak össze, vagyis réz-indium-szulfid és cink-szulfid egységekből. A drótokat kívülről zsírmolekulák vagy lipidek borítják. A mágneses baktériumok belsejében a proteinek a sejtmembrán lipidjeiből kis zsákokat alkotnak, és ezekben történik a nanomágnesek összeállítása. A kutatók a fehérje ezen működési mechanizmusát használták fel arra, hogy borítással ellátott nanodrótokat kreáljanak, vagyis az apró vezetékek tisztán biológiai folyamatok révén épülnek fel.

A proteinek további tanulmányozása révén a kutatók reményei szerint lehetséges lesz az egyes számítógép-alkatrészek biológiai úton történő legyártása, vagyis a megfelelő fehérjék és a szükséges kémiai anyagok hozzáadása után a rendszer önműködően lesz képes ezek megépítésére. 

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

10 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
jamborka
jamborka
2012. máj. 8. 20:16
#9

Azért a 42 43 fokos fürdőből igen csak hamar kiugrik az emberek többsége az 55°C feletti pedig már égési sérüléseket okoz. Amikor a forró fürdő után kiszáll valaki a kádból, és vörös a bőre, az tulajdonképpen, már egy kémiai folyamat megkezdődésének a jele, ami ilyen (alacsony) hőmérsékleten igen lassan megy végbe, (ha végbe is megy teljesen) lévén ebben a helyzetben a katalizátor szerepét a hő játssza. Az tény hogy a fehérjekicsapódás már elkezdődik 42°C környékén, ami egy olyan bonyolult és összetett lénynél mint az ember végzetes következményekkel lehet, elég bele gondolni a lázas állapotba, Egy mikróba vagy egysejtű, véleményem szerint sokkal extrémebb körülményeket is képes elviselni, az egyszerűség elve, ^^ minél egyszerűbb valami annál "strapabíróbb" :)

crowly
crowly
2012. máj. 8. 17:57
#8

42-43°C? Akkor egy-egy forró fürdő alkalmával lemállana az ember bőre. Nem tudom milyen hőmérsékleten történik ez a denaturáció, de hogy ez általánosan végbe menjen ilyen alacsony hőmérsékleten az túlzásnak tűnik.

zodiac83
zodiac83
2012. máj. 8. 17:39
#7

****Vajon a denaturáció mennyiben befolyásolja a fehérje alapú technológiákat? Ha minden igaz, akkor a 42-43°C testhőmérsékletnél az embernél már kicsapódnak a fehérjék. Itt viszont érdekes módon 80°C-ra melegítették a rendszert. Ez esetben nincs szó denaturációról? Esetleg a denaturált fehérjén formálódtak azok a bizonyos kristályok (gondolom magukra a fehérjékre nem is feltétlenül van már szükség , ha már megvannak a kristályok)? Vagy a 42-43°C-os kicsapódás nem általános jelenség a fehérjéknél? ...

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2012. máj. 8. 13:55
#6

A baktérium csak a mintául szolgált. A lényeg a fehérjén van: "Esetünkben azonban a munka oroszlánrészét az ilyen méretarányokban építkezésre képes fehérjék végzik: összegyűjtik a vasat, mágneses keveréket hoznak létre belőle". A baktérium maximum arra kell, hogy a fehérjét gyártsa, de alighanem azt is képesek szintetizálni a tudósok. Az adathordózóban már semmi élő bacilus nincs, ott csak a megfelelően elrendezett mágneses részecskék vannak.

atti2010
atti2010
2012. máj. 8. 14:00

Így már jobban hangzik.

atti2010
atti2010
2012. máj. 8. 13:40
#5

Ezek hatalmas baromságok, ha véletlenül meghalnak a bacik akkor oda az egész adat, márpedig az ilyen aprócska lények nagyon hamar elpatkolnak.

uristen
uristen
2012. máj. 8. 13:36
#4

Elkeszitesi javaslat:

...es az 1 darab tojas feherjet osszekeverjuk, megsutjuk es mar kesz is a szamitogep.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2012. máj. 8. 13:28
#3

Ja aztan majd zsakban veszed a vinyot taptalajjal...ha meg jonnek a csunya virusok kkr meg teljes bacihalal es feligkesz procink, vinyonk, ott fog sirni :(

MaximumGame2011
MaximumGame2011
2012. máj. 8. 13:24
#2

gyenesmartin : 4éve tesztelés alatt van ez.... :D de mind1

gyenesmartin
gyenesmartin
2012. máj. 8. 13:14
#1

Ne már. KB fél éve írtam valamelyik oldalon, hogy milyen lenne ha a számítógépek processzorában a szilícium helyett valami egysejtű lenne.

Vissza az oldal tetejére