A New Horizons legfrissebb hazasugárzott képei arról tanúskodnak, hogy a Pluto felszínének egyes részein vízjégből álló „jégdombok” úsznak egy fagyott nitrogénből álló óceán hátán. Az űrszonda tavaly július közepén haladt át a törpebolygó rendszerén, és azóta is folyamatosan továbbítja a Föld felé a legnagyobb megközelítés idején készült felvételeket és mérési adatokat. A legújabb képeken rendkívüli részletességgel bontakozik ki a Pluto immár jól ismert, szív alakú Tombaugh régiójának egy részlete.

A szív nyugati felét alkotó Szputnyik-síkság nagymennyiségű nitrogénjeget tartalmaz, ennek köszönheti sima felületét, amelyet a síkot határoló hegyek törnek meg. A régió jege azonban nem statikus: a nitrogén a földi óceánokhoz hasonlóan folyamatos mozgásbanvan, bár sokkal lassabban változik, mint a vízből álló folyadéktömegek. A szakértők úgy vélik, hogy a Szputnyik-síkság jege folytonos körforgásban vesz részt, amelynek során a mélyebben fekvő és a felszíni rétegek cserélődnek, hőáramlási (konvekciós) zónák összetett rendszerét hozva létre, amelyek felülről töredezett „csempéknek” látszanak.

A felszíni részek legnagyobb érdekességét azonban a nitrogénen úszó vízjég-tömbök jelentik. A vízjég a Pluto felszínén hasonlóan lebeg a nitrogénjégen, mint a földi óceánokban úszó jéghegyek. A legfrissebb felvételeken az is megfigyelhető, hogy ezek a hatalmas jégtömbök hogyan rendeződnek láncokba a hőáramlási zónák peremén, ahol a mozgás aktívabb. A jég valószínűleg a Szputnyik-síkságot körülvevő hegyekből származik, és a letört darabokat a hegyekben eredő nitrogéngleccserek viszik egyre beljebb a sík területen, mondják a kutatók.

A képeket elemző szakértők felfedeztek még egy érdekességet a vizsgált terület északi peremén. Ezen a részen a jelek szerint néhány korábban úszó jéghegy fennakadt. A vízjégből álló tömbök a nitrogénóceán egy sekélyebb részére sodródtak, és ott megrekedtek, később egyre több kisebb-nagyobb jégdarabot gyűjtve maguk köré. A mára nagyjából 60 kilométer átmérőjűre duzzadt felszíni formát a New Horizons csapatának tagjai a harminc évvel ezelőtt megsemmisült Challenger űrrepülő elhunyt legénységének tiszteletére Challenger-dombságnak (Challenger Colles) keresztelték el.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

3 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
ChoSimba
ChoSimba
2016. febr. 9. 12:13
#3

Szerintem arról lehet szó, mint mondjuk az üvegnél.

Látszólag szilárd, de valójában mozgásban van, csak nem a megszokott időskálán.

Vagy még inkább, mint a gleccserek, azok sem mozognak szemmel láthatóan. Kivéve a legvégén, de ott aztán nagyon látványos :)

Ch00ler
Ch00ler
2016. febr. 9. 11:27
#2

A régió jege azonban nem statikus: a nitrogén a földi óceánokhoz hasonlóan folyamatos mozgásban van, bár sokkal lassabban változik, mint a vízből álló folyadéktömegek. A szakértők úgy vélik, hogy a Szputnyik-síkság jege folytonos körforgásban vesz részt, amelynek során a mélyebben fekvő és a felszíni rétegek cserélődnek, hőáramlási (konvekciós) zónák összetett rendszerét hozva létre,

Az biztos, hogy nem a Foldon megszokott korulmenyek kozott kell ezeket elkepzelnunk. Masreszt a szerencsetlen kutatoknak ugy kell megfogalmazni, hogy az emberek nagy resze megertse.

Elsore nekem is ez a fagyott nitrogen volt furcsa :)

dzsuz87
dzsuz87
2016. febr. 9. 10:48
#1

Hogyan lehet fagyott nitrogénen úszni? :)

Folyékony halmazállapotú nitrogénre gondoltál, vagy pedig szilárdon való siklásra, korcsolyázásra?

Szerk.: megnéztem az eredeti cikket, ott nem tiszta vízjég és nitrogén szerepel, hanem azok különböző arányú keverékei. Ezt így hirtelen elég nehéz elképzelni, de biztos lehet... :)

Vissza az oldal tetejére