A globális hálózatok folyamatosan fejlődnek, hogy a felhasználóknak a lehető legjobb élményt tudják biztosítani a szolgáltatók. Azonban az utóbbi időben egyre nehezebb már lépést tartani az igényekkel. Egy tanulmány szerint folyamatosan csökken a befektetői kedv, és mostanra leginkább a piaci verseny hajtja az innovációt, már nem feltétlenül a felhasználói érdekeket tartják szem előtt a cégek.
Az Európai Bizottság vélekedése szerint ezen a területen az tudna jelentős segítség lenni, ha nemcsak a szolgáltatók, hanem bizonyos nagy technológiai vállalatok is hozzájárulnának a fejlesztéseknek a finanszírozásához. Így például a Meta, a Google vagy éppen a Netflix is nyújthatna anyagi forrásokat ahhoz, hogy még jobb minőségű hálózatok épülhessenek ki az EU-ban, és akár máshol is a világon. Erről Margrethe Vestager azt követően beszélt, hogy több telekommunikációs szereplővel egyeztetett.
Korábban volt már arra példa, hogy a Netflixen megnövekedett forgalom miatt kellett egy szolgáltatónak jelentős költségek árán hálózatbővítést végrehajtania, hogy elbírja az átementi nagy terheléseket. Dél-Koreában emiatt az egyik piaci szereplő pert indított a Netflixszel szemben. Arról az ügyről korábban beszámoltunk, és ez az eset volt az, ami globálisan nagyobb figyelmet irányított arra a problémára, ami egyébként már évek óta jelen van a szegmensben.
„Úgy gondolom, hogy ez egy olyan probléma, amivel nagyon komolyan foglalkoznunk kell, és a távközlési hálózatokhoz való méltányos hozzájárulás kérdését meg kell oldani.” – mondta Vestager egy sajtótájékoztatón. „Mert azt látjuk, hogy vannak olyan játékosok, akik sok forgalmat generálnak, de valójában nem járultak hozzá ahhoz, hogy ez a forgalom gondtalanul mehessen. Nem járultak hozzá az elérési pontok kiépítésébe történő beruházásokhoz.”
A COVID-19 járvány kibontakozása alatt az online adatforgalom súlyosan növekedett, esetenként pedig olyan csúcsok voltak, amikre a szolgáltatók nem tudtak teljesen felkészülni. Az esetleges kimaradások, fennakadások pedig a vállalatokra vetettek rossz fényt, nem azokra a cégekre, akik valójában a megnövekedett forgalomért feleltek.
Egy korábbi elemzés szerint maroknyi gigacég felel az interenten átmenő adatmennyiség egy igen jelentős részéért. Egészen pontosan a teljes adatforgalomnak az 56 százalékát adták a Meta, az Alphabet, az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Netflix szolgáltatásai. És nagyon sok olyan nagy streaming szolgáltató van még, aminek szintén nem elhanyagolható volt a forgalma. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben az lenne a fair, ha ezek a cégek is beszállnának az infrastruktúra fenntartásába, fejlesztésébe.
Ugyanez a tanulmány arra is kitér, hogy a számítások szerint, ha a techcégek hajlandóak lennének nagyjából 20 milliárd euróval hozzájárulni a hálózatok üzemeltetéséhez, annak sokkal nagyobb gazdaságélénkítő hatása lenne. A teljes Európai Unió gazdaság forgalmát 72 milliárd euróval tudná ez serkenteni. A kutatás mögött olyan vállalatok is megtalálhatóak, mint a Deutsche Telekom vagy az Orange.
A jövőben az adatforgalom még tovább fog emelkedni, és ez a probléma csak fokozódik majd. A hálózatfejlesztéseknek a szolgáltatók egyre kevésbé tartoznak a haszonélvezői közé, ez pedig hosszabb távon azt eredményezheti, hogy tovább lassul a fejlődés. Kíváncsian várjuk, hogy a mostani ügynek milyen folytatása lesz, és hozhat-e bármilyen jelentősebb változást. Hosszabb távon nem elképzelhetetlen, hogy az EU törvényi szabályozással avatkozhat közbe.
