EU: +20 év szerzői jog, a köztulajdon még ráér

50-ről 70 évre terjesztette ki az Európai Parlament a zeneszámok szerzői jogainak élettartamát, meggátolva így, hogy egyes korai rock'n'roll-számok rövid időn belül közkinccsé váljanak. Ezzel együtt felkérték továbbá az Európai Bizottságot arra, hogy 2010 januárjára vizsgálja meg a mozifilmek szerzői jogainak kérdéskörét is, amelynek eredményeképp ezeknek az élettartama is jelentősen megnyúlhat.

EU: +20 év szerzői jog, a köztulajdon még ráér

50-ről 70 évre terjesztette ki az Európai Parlament a zeneszámok szerzői jogainak élettartamát, meggátolva így, hogy egyes korai rock'n'roll-számok rövid időn belül közkinccsé váljanak. Ezzel együtt felkérték továbbá az Európai Bizottságot arra, hogy 2010 januárjára vizsgálja meg a mozifilmek szerzői jogainak kérdéskörét is, amelynek eredményeképp ezeknek az élettartama is jelentősen megnyúlhat.

A döntés természetesen nem maradt szó nélkül; a legfelsőbb körökből is számos kritika érkezett, rámutatva az egyébként is teljességgel nyilvánvalóra, miszerint itt semmi másról nincs szó azon túl, hogy a zenemű-kiadók még tovább akarnak nyerészkedni a régi alkotásokon, és így ez a döntés is kizárólagosan az ő érdékeiket szolgálja, semmi egyebet.

Alátámasztja e kritikák igazságát az a tény is, hogy a kiadók nem sokkal azután kaptak rá az EU egészének presszionálására az egyes tagállamok kormányai helyett, miután a brit Andrew Gowers 2006-ban kiadott egy olyan, igen nagy nyilvánosságot kapott jelentést a szellemi tulajdonról, amelyben egyértelműen megállapította, hogy a szerzői jogok élettartamának meghosszabbítása teljességgel szükségtelen.

Gowers eredményeit megerősítette egy holland kutatócsoport is az Amszterdami Egyetemről, P. Bernt Hugenholtz professzor vezetésével - amelyet azonban annak ellenére nem vettek figyelembe a döntés meghozatalakor, hogy az ő vizsgálatukat maga az Európai Bizottság rendelte meg, támogatta és tette közzé. A döntést követően a professzor is hangot adott azon meglátásának, miszerint félrevezették az európai döntéshozást éppúgy, ahogy az Unió polgárait is, és hogy újfent egy olyan döntés született, ami nem ésszerűségi megfontolásokon, hanem a különböző érdekcsoportok lobbizásán alapul.

A másik oldalról csak a szokásos választ adták: mintegy 7.000 európai művész veszítené el bevételi forrását, ha megszűnik az alkotásaik jogi védelme - ami azonban két okból is erősen álszent érvelés: egyrészt azért, mert a zenészek átlagosan $2.625-nak megfelelő éves bevételhez jutnak a jogdíjakból, amelyeknek az oroszlánrésze azonban (mintegy 70%-a) a kiadóknál marad, másrészt pedig azért is, mert egy adott felvétel által nyerhető teljes profit kerek kétharmada a szám megjelenésétől számított 6 év alatt folyik be - amint arra az angliai központú Open Rights Group vezérigazgatója is rámutatott.

Egy remény maradt még: a döntésre az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania. Ha azonban ők is fejet hajtanak a kiadók előtt, úgy a hosszabbítás valóban végleges lesz.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward