Az Intel elég nagy figyelmet fordít a HPC szegmensre, ahol az AMD-nek köszönhetően újból ütőképes konkurenciával lehet versenyezni egy olyan környezetben, ami elég komoly növekedési potenciállal kecsegtet, valamint profitabilitás tekintetében sem elhanyagolható.

A „pre-alpha” státuszú operációs rendszer lényegében egy speciális Linux kernel köré épül, ami processzorfoglalatonként csak egy minimális számú processzormag menedzselését végzi, míg a munka oroszlánrészét az optimalizált „lightweight kernel” (LWK) tartja kézben. Ennek a „könnyűsúlyú” kernelnek az ütemezője gondoskodik arról, hogy a normál Linux kernel ne szóljon bele a kijelölt processzormagok kezelésébe, ezáltal csökken a „zaj”, az adott alkalmazás számára maximálisan kiaknázható a rendelkezésre álló CPU teljesítmény, valamint a szálkezelés és a memóriakezelés is hatékonyabban történhet. Ezekkel együttesen jobb teljesítmény érhető el, ám arról nem esett szó, pontosan mennyit hozhat a konyhára az új operációs rendszer ezen a téren.

Az mOS jelenleg a 0.8-as kiadásnál tart és a Linux 5.4 LTS kernelt használja. A szoftver számos frissítést kapott nemrégiben, ám még elég sok munka vár a fejlesztőkre ahhoz, hogy az első végleges és stabil kiadás is elkészülhessen. Nincs kizárva, hogy az új operációs rendszer az Aurora szuperszámítógép-fürt építésének végére készen áll majd, így azonnal be is lehet vetni. Egyébként a szoftver számos meglévő rendszeren is használható, így egyebek mellett például az ASCI Red és az IBM Blue Gene is profitálhat belőle.