A statisztika tanúsága szerint a Hadopi néven is ismert, netlecsapással fenyegető törvény tavaly őszi életbe lépése óta a letöltögetők aktivitása 3%-kal emelkedett - annak ellenére, hogy a BitTorrent-használat ténylegesen csökkent, 17,1%-ról 14,6%-ra.
Más szavakkal, a torrentezők egyszerűen átálltak más módszerekre, például streamekre, vagy feltöltő-magánhosztokra, mint amilyen például a Rapidshare vagy a Megaupload, hírcsoportokra vagy VPN-ekre (mint amilyen az iPoltalom), amelyeket a jelenlegi módszerekkel jóval nehezebb - ha nem egyenesen lehetetlen - lenyomozni és kifigyelni.
Kiderült a felmérésből az is, hogy (kerekítve) minden második P2P-es és minden harmadik egyéb módszerekkel élő kalóz a kalózkodás ellenére és amellett törvényes forrásokból is rendszeresen vásárol különböző letölthető tartalmakat a hálón, szemben a nem-kalózokkal, akik közül csak minden ötödik. Ez pedig egyértelműen arra utal, hogy a netről való lecsapatásuk esetén a zenekiadók maguk alatt vágnák a fát (annál is inkább, hogy amint az egy korábbi, 2008-as vizsgálatból is kiderült, a P2P-felhasználók vásárolták a legtöbb DVD-t).
További érdekesség a témában, hogy a francia minta nemzetközi kiterjesztését célzó ACTA-szerződést ("hamisításellenes kereskedelmi megállapodás") szinte egyhangúan szavazta le az EU, és követelte egyrészt az eleddig rendkívül titkosan lefolytatott tárgyalások részleteinek nyilvánosságra hozatalát, másrészt pedig rávilágítottak, hogy előzetes bírósági vizsgálat nélkül megengedhetetlen az önkényes netlecsapás.
