A klasszikus kriptovaluta-bányászat az óriási számítási-teljesítmény igény miatt egy rendkívül erőforrás-igényes feladat, ami elég nagy terhet ró a helyi villamosenergia-infrastruktúrára, amennyiben egy adott térségbe egy nagyobb, vagy több kisebb „bánya” költözik. A rendszerek üzemeltetéséhez szükséges elektromos áramot többnyire valamilyen fosszilis energiaforrásból nyerik, amelynek felhasználása rendszerint a környezetre is jelentős terhelést ró, éppen ezért megindultak már az olyan irányú törekvések, amelyek megújuló energiaforrásból próbálják előteremteni a számításokhoz szükséges energiát.

El Salvador vezetése egy meglehetősen meglepő, ám igazából mindenképpen ütőképes és fenntarthatónak ígérkező módszert találta arra, hogy a kriptovaluta-bányák energiaigényét teljes egészében zöld energiaforrásból fedezzék, ebben pedig kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a közép-amerikai országban található, valamiféle aktivitást mutató vulkánok. Utóbbiakból az aktuális információk alapján jelenleg 20 olyat tartanak számon, amelyek potenciálisan aktívak.

A 21040 négyzetkilométeren elterülő, nagyjából 6,5 millió lakossal rendelkező országban a sok vulkán miatt rengeteg kiaknázásra váró geotermikus energia áll rendelkezésre, amelyből turbinák segítségével állíthatnak elő elektromos áramot, méghozzá igen tisztán, kedvező költségek mellett. A feladattal Nayib Bukele már meg is bízta az állami tulajdonban lévő, geotermikus elektromossággal foglalkozó vállalatot, amely a LaGeo nevet viseli.

A szakemberek szerdán egy új geotermikus kutat fúrtak, amivel hozzávetőlegesen 95 MW-nyi elektromos áram előállítására nyílik lehetőség, ami igen komoly mennyiség, ezt ráadásul zéró emisszióval érik el. Az új kút köré egy Bitcoin bányászattal foglalkozó szerverfarmot telepítenek majd, amit teljes egészében az erőmű által előállított elektromos árammal működtetnek majd.

Úgy tűnik, Bukele számára igen fontos a Bitcoin támogatása, ugyanis ezen a héten szerdán a helyi kongresszus egyértelmű többséggel szavazta meg, hogy a Bitcoin váljon törvényes fizetőeszközzé a közép-amerikai országban – a 84 képviselő közül 62 szavazott igennel a felvetésre. A hivatalos fizetőeszközként való használat 90 napon belül megkezdődhet, a Bitcoin-Dollár árfolyamot pedig a piac határozza majd meg. A helyi kormányzat, illetve a helyi központi bank jelenleg nem rendelkezik egyetlen egy Bitcoinnal sem.

Érdekes adat, hogy a Reuters szerint El Salvador lakosainak nagyjából 70%-a nem fér hozzá a tradicionális pénzügyi szolgáltatásokhoz, azaz nem rendelkeznek bankszámlával. További megdöbbentő adat, hogy El Salvador gazdasága nagy mértékben függ a külföldön dolgozó munkavállalók által hazaküldött pénzektől: a Világbank adatai alapján a hazautalások nagyjából 6 milliárd dollárt tettek ki 2019-ben, vagyis a hazai GDP-nek az egyötödét adták, ami az egyik legmagasabb arány a világon. Ráadásul az utalásokért akár 10% feletti jutalékot is kell fizetni – ezt a Bitcoin bevezetésével meg lehet majd úszni. 

A kriptovaluta törvényes fizetőeszközként való bevezetése persze veszélyeket is tartogat, ugyanis akár az infláció további növekedését is okozhatja, plusz a pénzügyi szabályozók és döntéshozók szerint megkönnyítheti a pénzmosást, valamint egyéb tiltott felhasználásoknak is kedvezhet.

Hogy ez a két lépés milyen hatással lesz a Bitcoin árfolyamára hosszabb távon? Ezt majd később meglátjuk, jelenleg az látszik, hogy igencsak hullámzik az árfolyam, a korábbi rekord szinttől még nagyon messze van, hiszen hírünk írásakor éppen 36 658 dollárt ér egy Bitcoin, miközben április közepén még 63 000 dollár felett is járt az árfolyam, a nagy májusi beszakadás előtt pedig 58 800 dolláros szinten állt.