Az Európai Unióban különböző szabályozások segítik azt, hogy a tagállamok állampolgárai a közös gazdasági térségnek megfelelően igazságos elbánásban részesülhessenek. Ennek egyik alappillére a közös alapokon nyugvó fogyasztóvédelem, ami az Európai Bizottság alá tartozik.
Évekkel ezelőtt az Európai Unióban bevezetésre került az úgynevezett geoblokkolási rendszer eltörlése, vagyis az internetes szolgáltatások vásárlásának indokolatlan korlátozása.
Ezt úgy lehet a legegyszerűbben elképzelni, mintha elmennél egy németországi kisboltba és azért nem engedne a helyi kasszásnéni vásárolni, mert magyar vagy. Az Európai Bizottság szerint ezúttal a Valve, a Bandai Namco, Capcom, Focus Home, Koch Media és a ZeniMax (Bethesda) volt a gonosz kasszásnéni, akik megakadályozták az EU állampolgárait a szabad vásárlásban.
Az Európai Bizottság antitröszt vizsgálata után 7,8 millió euróra büntette az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással való visszaélése miatt ezeket a vállalatokat. A probléma azért merült fel, mert bizonyos országokban máshogyan árazták a cégek játékaikat, amivel nincs is gond, viszont amennyiben valaki az olcsóbb ország boltjából akarta megvenni a játékot, azt a Steam nem engedte aktiválni vagy használni egy másik országban.
Például, ha a valaki megvette a Lettországból egy játékkulcsot 4000 ft-tal olcsóbban, mint Magyarországon, akkor a Steam egyszerűen nem engedte aktiválni vagy le is tiltotta a játékot hazánkban. Ez viszont 2018 óta egyértelműen tilos gyakorlat, hiszen az EU-s állampolgárok kárára passzív nyereséget generál a vállalatoknak azzal, hogy a drágább példány megvásárlására kényszerít.
Az érintett országok között volt Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Észtország, Litvánia és Lettország. A büntetést a legtöbb kiadónak enyhítették, miután együttműködött a Bizottsággal. A Bandai Namco-nak 340 000 eurót, a Capcomnak 396 000 eurót, a Focus Home-nak 2 888 000 eurót, a Koch Mediának 977 000 eurót, míg a ZeniMaxnak 1 664 000 eurót kell befizetnie.
Bár a Valve az Eurogamernek azt nyilatkozta, ők együttműködtek, a Bizottság szerint ez valójában nem történt meg, így nekik enyhítés nélkül kell 1 624 000 eurós büntetést fizetniük. Az Európai Bizottság azt is kiemelte, hogy azok a vállalatok vagy magánszemélyek, akik az elmúlt években a geoblocking áldozatai lettek ezek miatt a cégek miatt, azok a nemzeti bíróságoknál kártérítést kérhetnek. Az EU-s törvények értelmében ez a vizsgálat bizonyítékot jelent a törvényellenes magatartásra, így gyorsan lefolyhat a kártérítési ügy.
