Az idők változását jól mutatja, hogy míg 2000-ben a Kínai Kommunista Párt a gyermekek testi-lelki fejlődésére hivatkozva betiltotta a konzolok forgalmazását, addig mára a világ legnépesebb országa a videojáték-ipar megkerülhetetlen sarokkövévé vált. Ezzel együtt az ágazati szereplők élete távolról sem egyszerű, mivel a totalitárius rezsim magától értetődően drákói szigorral szabályozza, hogy mi jelenhet meg, és mi nem. Ez súlyos gondot jelent a kiadók számára, ráadásul a bajokat még tovább tetézi, hogy az elbírálással megbízott hivatal munkatársai nem törik magukat különösebben. 2018 márciusától egészen az esztendő végéig egyáltalán nem adtak ki engedélyeket, ami magától értetődően igencsak fájt a szcéna két legismertebb kínai képviselőjének, a Tencentnek és a NetEase-nek.
Azonban megeshet, hogy a december utolsó napjaiban újra mozgásba lendülő gépezet beindulása még komolyabb károkat fog okozni, hiszen az eddig jóváhagyott 257 cím közül egyik sem a piacvezető vállalatoké. A hosszú hónapokon keresztül tartó várakozás, és a jónak bajosan nevezhető hírek meglátszanak a részvényárfolyamokon. Míg egy éve a Tencent papírjait 474,60 hongkongi dolláron jegyezték, most 337-et érnek. A NetEase részvényei pedig tavaly ilyenkor 331,50 amerikai dollárt kóstáltak, ám manapság 252,68-ba kerülnek.
Arról, hogy pontosan mi a rideg bánásmód oka, megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint pánikra semmi ok, csupán a nyugaton furcsának tűnő, keleten viszont megszokott, irreálisan merev bürokráciát láthatjuk akció közben, és előbb-utóbb minden rendben lesz. De mások úgy vélik, hogy nagyon is tudatos, erőfitogtatással kombinált példastatuálás tanúi lehetünk. Ugyan csődbe nyilván egyik érintettet sem fogják kergetni, ám a párton belül akadnak, akik, hogy világos legyen, hogy az ő kényüktől-kedvüktől függ, hogy ki hogyan tud boldogulni, egy kicsit le szeretnék törni a szárnyaló vállalkozások szarvát.
