Az Oroszország és Ukrajna között zajló háború során az ukrán védekezés részeként nagyon nagy szerepet kaptak az olcsó drónok, amelyek némi módosítást követően különböző robbanó tölteteket tudtak célba juttatni, legyen szó orosz csapatszállító teherautókról, lövészárkokról, vagy éppen különböző harci járművek gyenge pontjairól.
Ezeket a drónokat sokszor stratégiailag fontos célpontok ellen is bevetették, ám ahogy egyre inkább kezdtek terjedni a jelzavaró védelmi rendszerek, a drónok is egyre inkább hatástalanná váltak, már ami a rádiófrekvenciás irányítást használó módosított, vagy éppen egyedileg épített FPV modelleket illeti. Ez mindkét fél számára kihívásokat tartogatott, így az oroszok még 2024 elején úgy döntöttek, speciális technológiát vetnek be: a korábban csak kisebb mennyiségben használt, üvegszállal kommunikáló drónokat nagyobb volumenben kezdték el gyártani és ezeket el is kezdték bevetni azon célpontok ellen, amelyeknél a jelzavarás miatt másképp nem tudtak volna sikereket elérni.
Ezek a speciális drónok egyetlen vékony üvegszálat használnak, amit egy henger alakú tárban visznek magukkal a szálat a gyártás során gondosan feltekerik, majd a drón haladása során folyamatosan tekeredik le az üvegszál, amelyen keresztül a drón irányítása történik. Az üvegszálas kapcsolat jóvoltából nincs szükség rádiófrekvenciás irányításra, valamint a kamera képét és az esetleges szenzorok adatait is képes továbbítani a rendszer a vékony szálon keresztül, ami pár milliméter vastag. A technológia fejlesztése folyamatosan zajlik, ennek érdekében a jelek szerint egy orosz-kínai vegyesvállalat is létrejött PGI Technology névvel, ami a speciális üvegszál-tekercsek gyártásáért felel.
A friss hírek szerint az oroszok most már akár 65 kilométeres hatótávolság elérésére is képesek az üvegszálas drónokkal, hála az új fejlesztésnek, ami jelentősen növeli a speciális harci drónok bevethetőségét. Erről az X virtuális hasábjain keresztül jelent meg némi információ, ami a jelek szerint pont a PGI Technologies hivatalos fiókjától származik.
Közben az ukrán csapatok is fejest ugrottak az üvegszálas kommunikációt használó drónok fejlesztésébe, igaz, nincs egyszerű dolguk az üvegszálat tartalmazó speciális hengerek beszerzésében, hiszen nem áll mögöttük egy olyan partner, mint amilyen az orosz-kínai vegyesvállalat, a PGI Technologies. Az ukránok éppen ezért csak azokban az esetekben vetik be az új drónokat, amikor az kifejezetten indokolt, akkor viszont nagy segítségnek minősülnek.
Az üvegszál alapú kommunikációt használó drónoknak persze több hátránya is van. Egyrészt a szál megmutatja, honnan indították vagy éppen honnan vezérlik az adott drónt, és a vezetékes irányítás a manőverezhetőségre is negatív hatást gyakorol. Cserébe viszont stabil a jelátvitel és az irányítás, ami harci körülmények között kiemelten fontos. Nagy probléma viszont, hogy a drónok bevetése után a környezetben marad az üvegszál, pókhálóként bevonva mindent, ezzel károsítva a környezetet. A háborúban ez persze mellékes, a cél a hatékony támadás és védekezés, oldaltól függően, de a későbbiekben sok problémát okozhat még az a rengeteg üvegszál, ami a környezetbe kerül.
Hogy miért nem AI-vezérelt drónokat használnak, amelyek a jel megszakadása után is képesek elvégezni a feladatukat? Azért, mert ezekhez speciális hardverekre van szükség, sok-sok fejlesztői munkaórával kell biztosítani a stabil és megbízható működést, valamint magas hatásfokra is szükség van, ez pedig mind-mind idő, a háború pedig most zajlik, azonnali válaszokra van szükség – jobb híján most az üvegszálon keresztül kommunikáló drónokra támaszkodik mindkét fél.
