Az Intel aktuális vezetője, Lip-Bu Tan eléggé nehéz időszakot él meg, ugyanis nem elég, hogy az Intel körüli nehézségek komoly fejtörést okoznak számára, hiszen az igencsak mély gödörből nem egyszerű kikecmeregnie egy ekkora cégnek, még személye is támadásoknak van kitéve – hogy ezek jogosak-e vagy sem, az egy másik történetét.

Első körben egy amerikai szenátor, Tom Cotton fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy problémát jelenthet Lip-Bu Tan kínai kötődése, a vezető ugyanis cégein keresztül mintegy 600 különböző kínai vállalatba fektetett be, ezek között pedig szép számmal vannak olyanok, amelyek a Kínai Kommunista Párttal, illetve Kína hadiiparával is kapcsolatban vannak. Az is nagy port kavart, hogy a Cadence, amelynek éléről az Intelhez igazolt Lip-Bu Tan, kereskedelmi titkokat adott át Kínának, méghozzá anyagi ellenszolgáltatás keretén belül.

Az események hatására az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is felszólalt a Truth Social virtuális hasábjain keresztül, és lényegében arra szólította fel az Intel aktuális vezérét, hogy távozzon a cég éléről. Az Intel csapata nem sokkal később reagált az elnöki felszólításra: kifejtették, hogy továbbra is együttműködnek az amerikai kormányzatnak, illetve számukra is fontos a nemzetbiztonság, illetve a hazai chipipar fejlődése. Lip-Bu Tan nem sokkal később szintén megszólalt a témában, próbálta tisztázni magát és egyértelműen állást foglalt amellett, hogy továbbra is az Intel élén marad, nem fog lemondani.

Az egyre inkább elmérgesedő helyzet megoldásaként Lip-Bu Tan úgy döntött, tárgyalást kezdeményez a Fehér Házban, ahol egyértelműen eloszlathatja a kétségeket, lényegében tisztázhatja magát, amelynek eredményeként politikai oldalról már talán nem érkezik több kritika, és végre ismét arra koncentrálhat, hogy egyenesbe állítsa az Intel szekerét. A találkozóra várhatóan még ma, azaz hétfőn sor kerülhet, így már arra sem kell sokat várni, hogy kiderüljön, a márciusban elfoglalt elnök-vezérigazgatói székben maradhat-e a szakember, vagy sem.

Az Intel mindenképpen fontos vállalat az USA számára, ugyanis jelenleg ez az egyetlen félvezetőipari gyártó, amely kapacitás és fejlettség terén esélyekkel indul a nagy rivális, a tajvani TSMC ellen. Az Intel tavaly 7,86 milliárd dollárnyi támogatást kapott az amerikai kormányzattól a CHIPS Act keretén belül annak érdekében, hogy gyárait fejleszthesse és üzemeltethesse, igaz, eredetileg 8,5 milliárd dollárról volt szó, de az időközben megváltoztatott tervek miatt csökkentették a keretösszeget. Ezzel egy időben a vállalat 3 milliárd dolláros szerződéshez jutott, amelynek keretén belül a Pentagon számára gyárthat különböző chipeket. Az Intel Foundry jelenleg még veszteséges, 2027-ig az előrejelzések szerint az is marad, nagyjából akkortájt jöhet el a nullszaldós állapot, a profittermelés csak utána kezdődhet. Közben ebből a részlegből is távozott három szakember, vagyis a szerkezeti átalakítások ott is javában zajlanak.

A vállalat látott már szebb napokat, az elmúlt időszakban óriási mértékű elbocsátási hullámokra került sor, szerkezeti átalakításokat vezényelt le a vezetés, és az átstrukturálás még mindig tart, ugyanis a cél az, hogy hatékonyabban, agilisebben, kisebb költségek mellett üzemelhessen a vállalat, és természetesen az egészséges bruttó árrés és profit elérése is kiemelten fontos szempont. Az elmúlt 2 esztendő folyamán a sok-sok probléma miatt 200 milliárd dollár környékéről 100 milliárd dollár környékére csökkent az Intel piaci kapitalizációja, kiszervezték és eladták a fő üzletágakhoz szorosan nem kapcsolódó, nagyobb növekedési potenciált nem kínáló részlegeket, az ingatlanvagyont is áttekintették, valamint számos intézkedést hoztak annak érdekében, hogy sikerüljön visszaterelni a normál kerékvágásba a masszív veszteségeket termelő céget.

A folyamat még eltart egy darabig, de hogy végül Lip-Bu Tan vezetése alatt válik-e újra virágzóvá az Intel, az még a jövő zenéje. Az elkövetkező napok és hetek kritikusak lehetnek a szakember jövőjét nézve.