Az Intel következő generációs asztali processzoraihoz a korábbi információk alapján már új alaplapra lehet szükség, hiszen az iparági információk szerint az LGA-1851-es tokozás helyét az LGA-1954-es veheti át, ami papíron 103 darabbal több aktív érintkezőt tartalmaz majd – a valóságban azonban ennél is több érintkező lehet rajta, hogy azt egyes esetekben a korábbi processzorfoglalatoknál már láthattuk. Az alaplap lecserélése fájó pont lehet, főleg, ha csúcskategóriás rendszer építettünk és sokat költöttünk rá, igaz, az alaplapon kívül a többi komponens jó eséllyel tovább vihető lesz: a memóriamodulokat, a videokártyát, a tápegységet, az SSD-ket, illetve az egyéb kiegészítőket is át lehet pakolni az új platformba, sőt, a jelek szerint még processzorhűtőt sem feltétlenül kell majd cserélni.
Erre az NBD adatbázisában található logisztikai információk mutattak rá, amelyekből kiderült, hogy az LGA-1954-es processzorfoglalat fizikailag ugyanakkora lesz, mint az LGA-1851 és az LGA-1700, vagyis 45 milliméteres magasságra és 37,5 milliméteres szélességre számíthatunk. Ez elméletben azt is jelentheti, hogy a korábbi processzorhűtők, amelyek az LGA-1851-es és az LGA-1700-as processzorfoglalatokkal kompatibilisek voltak, használhatóak lehetnek az LGA-1954-es processzorfoglalattal szerelt alaplapokon is. Ez persze egyelőre még csak elméleti opció, ugyanis attól, hogy a processzorfoglalat mérete nem változik és a rögzítésnél használt furattávolságok is megmaradnak a jelenlegi szinten, még bekövetkezhetnek olyan változások CPU fronton, ami a jelenlegi processzorhűtők Nova Lake kompatibilitását veszélyezteti.
A chipletes felépítésből fakadóan változhat a forró pontok helye: átrendezhetik a chip tokozásán belül a chipletek pozícióját, illetve az adott chipleten belül is módosíthatják a P-Core és az E-Core részleg felépítését és elhelyezkedését, ami hatással lehet a hűtőteljesítményre is. Az persze kérdéses, hogy egy efféle módosítás ellehetetleníti-e a meglévő processzorhűtők használatát – elméletileg nem, maximum néhány Celsius fokos romlás következhet be a felépítés megváltoztatásából eredően.
Az LGA-1851-es processzorfoglalat tehát, amibe a Meteor Lake-S processzorok is érkeztek volna, nem lesz túl hosszú életű, ugyanis az Arrow Lake-S processzorokon kívül talán még egy Arrow Lake Refresh generációt is kiszolgálhat, a valódi következő generációs megoldásokhoz viszont már nem lesz jó – legalábbis egyelőre minden jel arra mutat. Az Arrow Lake Refresh modellek esetében drasztikus változásokra nem számíthatunk, csak nagyjából annyira, mint a Raptor Lake és a Raptor Lake Refresh között: emelkedhetnek az órajelek, esetenként növelhetik a gyorsítótár-kapacitását, illetve átpozicionálások révén a magszámok növelésére is lehet példa az egyes kategóriákon belül. A csúcsmodelleknél a magszám és a gyorsítótár-kapacitás növelésére már nem igazán van esély, azok ugyanis alapból a teljes lapka funkcionalitását használhatják, legalábbis az eddigi lapkaképek erre utalnak.
Azt természetesen majd csak az első hivatalos információk alapján lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az LGA-1851-es processzorhűtők az LGA-1954-es processzorokhoz is használhatóak lesznek-e, de jelenleg minden jel arra mutat, hogy lesz átjárás. A Nova Lake a tervek szerint 2026 folyamán jelenhet meg, és ezt már hivatalosan is megerősítették, így a sorozat tagjaival kapcsolatban egyre több és több információ szivároghat ki az elkövetkező hónapok folyamán.
