Az Intel jelenleg eléggé nehéz pénzügyi helyzetben van, ezen az aktuális vezér, Lip-Bu Tan szerkezeti átalakításokkal, elbocsátásokkal, illetve a működés finomhangolásával és a kiadások masszív csökkentésével próbál javítani. Az aktuális stratégiával nem mindenki ért egyet, a vállalat korábbi vezetője, aki az igazgatótanács elnöki székében is ült, úgy látja, az Intel Foundry körüli problémák megoldása az lehet, ha a vállalat legnagyobb potenciális megrendelői fejenként 5 milliárd dollárral járulnak hozzá az Intel Foundry fejlesztéséhez és működéséhez, cserébe pedig garantált gyártókapacitáshoz juthatnak és költségek terén is előnyöket élvezhetnének az ázsiai félvezetőipari bérgyártók áraihoz képest. A felvetésre Lip-Bu Tan hivatalosan még nem reagált, de a vezető jelenleg nem is nagyon ér rá ilyesmire, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok elnökével folytat tárgyalásokat éppen, amelyekre azután került sor, hogy Donald Trump az Intel vezérét távozásra szólította fel.
A tárgyalások eredményeivel kapcsolatban hivatalos információk majd csak később, talán valamikor a következő hét folyamán láthatnak napvilágot, egy érdekes téma azonban már most kiszivárgott: az amerikai kormányzat állítólag azt tervezi, hogy befektet az Intelbe, ezzel segítve az Intel Foundry talpon maradását, fejlődését, illetve azt, hogy az amerikai félvezetőipar reménysége végre profitábilisan és sikeresen működhessen.
A kormányzati befektetés révén azt is szeretnék elérni, hogy az Intel folytassa és gyorsítsa fel az Ohio területére tervezett félvezetőipari gyárkomplexum építését, amihez nagy reményt fűztek anno, hiszen segítségével elegendő gyártókapacitást kínálhatna a vállalat a legmodernebb csíkszélességek alkalmazása mellett. Az Ohio területén található ipartelep, amit anno Silicon Heartland néven emlegettek, a világ egyik legnagyobb chipgyártó központja lett volna, ahogy az épületeket felhúzzák, berendezik, illetve a tömegtermelést is elindítják.
A projektet elnapolták, méghozzá olyannyira, hogy az aktuális információk alapján a tömegtermelés majd csak a következő évtized folyamán indulhat meg az említett területen. Ezen persze lendíthet a kormányzati segítség, ami kifizetődne, hiszen általa egyrészt támogatnák az amerikai félvezetőipar legnagyobb szereplőjének boldogulását, ami a hazai chipgyártás szemszögéből nézve kritikus szempont lehet; másrészt azonban nemzetbiztonsági jelentősége is lenne annak, ha az amerikai félvezetőipari bérgyártó hazai földön, megfelelő mennyiségben gyártaná a kormányzati szervek, a hadsereg, illetve a különböző partnerek számára szükséges, modern technológiákkal készülő chipeket.
Az óriási chipgyártó központ bekerülési költsége a korábbi számítások szerint 100 milliárd dollár fölé rúgna, már ami a teljes projektet illeti, de az első fázis teljesítéséhez ennél jóval kisebb, néhány tízmilliárd dollárnyi tőke is elegendő lenne, és ebben az infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztések éppúgy benne lennének, mint az irodaépület felhúzása.
Hasonló lépést már korábban is tett az amerikai kormányzat, például arany részvényt vásároltak a Unites States Steel Coporation-ben, hogy elősegítsék értékesítését a potenciális japán vásárló felé. Az Amerikai Védelmi Minisztérium nemrégiben az MP Materials nevű, ritka földfémek kitermelésével foglalkozó cégben vásárolt tulajdonrészt, 400 millió dollár értékű elsőbbségi részvénypozíciót, amelynek köszönhetően a vállalat legnagyobb részvényesévé vált.
Az Intel esetében a fentihez hasonló forgatókönyv valósulhat meg, de ennek részleteiről egyelőre hivatalosan még nem beszéltek a felek, így az sem derült ki, pontosan mekkora befektetésben gondolkodik az amerikai kormányzat, és ezért cserébe pontosan mi mindent várnak el. Az biztos, hogy a vállalat jelenlegi helyzetén sokat lendítene egy efféle befektetés, és itt most nem is csak a pénzről van szó, hanem a kormányzati bizalomról, ami a befektetői bizalmat is növelné. A kormányzat belépésével és a szükséges tőke rendelkezésre állásával az Intel növelhetné gyártókapacitását, ami a nagyobb volumenű megrendelések teljesítéséhez nélkülözhetetlen, illetve bizalmat szerezhetne a piacon is azzal, hogy pénzügyileg stabil helyzetbe kerül, illetve a megfelelő mennyiségű pénzmag révén megbízhatóan teljesítő, jó teljesítményt kínáló gyártástechnológiákkal szolgálhatná ki a potenciális megrendelőket is, késések és csúszások nélkül.
Reméljük, a témával kapcsolatban rövidesen hivatalos információ is napvilágot lát, már amennyiben a tárgyalások során végül sikerült tető alá hozni egy olyan megállapodást, amely mindkét fél számára előnyös.
