Az memóriapiacon jelenleg elég nagy a bizonytalanság, már ami a jövő alakulását illeti, de az elemzők és a gyártók nagyrészt azon az állásponton vannak, hogy az elkövetkező időszakban nehezebbé válik a boldogulás, a memóriakrízis fokozódni fog: a várakozások szerint a 2027-es és a 2028-as év is rendkívül rossznak ígérkezik ebből a szempontból. A fokozódó drágulás természetesen az egyes termékek áraira is hatni fog, ami mind az üzleti felhasználók, mind pedig az átlagfelhasználók számára megdrágítja majd a hardverbővítést, illetve a komplett konfigurációk is többe kerülnek majd, mint mostanság.
Az ADATA elnöke, Chen Li-Bai éppen nemrégiben tett említést arról, szerinte hogyan alakul majd a memóriapiac az elkövetkező időszakban. A vezető eléggé borúsan látja a jövőt: szerinte még további 10 esztendőre lesz szüksége az ellátási láncnak ahhoz, hogy stabilizálódjon. Jelenleg több tőkeberuházás is zajlik, amelyek célja a memóriatermelés fokozása, de az ADATA elnöke szerint az újonnan létrejövő gyártókapacitás sem lesz elég ahhoz, hogy a memóriahiányt jelentősebb mértékben enyhítse. Noha a TSMC részvényárfolyama nemrégiben megtorpant és esni kezdett, ami alapján sokan azt hitték, végre elindult az AI-lufi kipukkadásának folyamata, az ADATA elnöke viszont úgy látja, ilyesmiről most még szó sincs, a tényleges kipukkanásra még egy évtizedet várni kell.
Chen Li-bai úgy látja, az AI-buborék kidurranásáról 2030 előtt nem beszélhetünk, akkoriban is csak becsléseket lehet majd készíteni azzal kapcsolatban, az akkori folyamatok alapján merre halad a memóriapiac. Akkor derül ki, hogy a DRAM és a NAND Flash lapkák, illetve az AI-gyorsítók iránti kereslet fenntartható lesz-e 2040-ig vagy 2050-ig bezárólag, az az időszak pedig még nagyon messze van.
A jelenlegi kereslet lényegében exponenciálisan növekszik mind memóriakapacitás, mind adattároló kapacitás, mind számítási teljesítmény, mind villamosenergia-hálózati teljesítmény terén, és több egyéb területen is hasonló léptékű növekedés látszik. A jelenlegi trend azt mutatja, hogy a kereslet az elkövetkező évek folyamán is felülmúlja majd a kínálatot, ami a memóriakrízis fennmaradását eredményezi. Ha közben vis-major helyzetek is történnek – például földrengés, árvíz, tűzeset, egyéb katasztrófa – az tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
Akárhogy is, a nagy memóriagyártók által diktált bővítési ütem egyelőre nem elég ahhoz, hogy a kereslet és a kínálat közeledjen az egyensúlyi állapothoz, pedig a Micron, a Samsung, illetve az Sk hynix csapata is azon dolgozik, hogy az új memóriagyártó-kapacitások minél előbb termelésbe állhassanak. A vállalatok persze elővigyázatosak is egyben: a korábbi ciklusokból tanulva most visszafogottabban bővítenek, nehogy egy túl nagy bővítési hullámmal az ellenkező hatást, azaz túlkínálatot érjenek el, az ugyanis mind az árbevételeikre, mind pedig a profitjukra veszélyt jelentene, valamint a tőkeberuházások megtérülését is óriási mértékben kitolná. Ez üzleti szempontból teljes mértékben érthető, még ha vásárlói szemmel nézve eléggé fájdalmas is.
