Az ARM 2011-ben mutatta be a big.LITTLE architektúrát, és az alap koncepció lényegében az elmúlt évek leforgása alatt egyáltalán nem változott. Most azonban az ARM lerántott a leplet a DynamIQ felépítésről, ami teljesen más elvek alapján született meg. Az újdonság a vállalat szerint szélesebb felhasználási lehetőséget biztosít, és hatékonyabb rendszerek alkothatóak vele, mint korábban bármikor.
A big.LITTLE architektúra használata napjainkra teljesen általánossá vált, az ARM több partnere is sikeresen használja, sőt mi több, olyan vállalat is van, aki az alapokat felhasználva már továbbfejlesztette ezt. A MediaTek a Core Pilot 3.0 technológiája esetében már háromklaszteres központi chipek létrehozását is lehetővé tette. Egészen eddig úgy tűnt, hogy ez a lehető legjobb irány az egyre hatékonyabb lapkák megalkotásához, most azonban az ARM bedobott egy teljesen új megoldást. A DynamIQ esetében nem túlzás azt állítani, hogy mindent megváltoztathat.
A DynamIQ technológiánál már egyetlen klaszterben nyolc processzormag dolgozhat az eddigi négy helyett. De nem ez teszi igazán érdekessé az újdonságot, hanem az, hogy a klaszteren belül már nincsen meghatározva, hogy milyen processzormagok lehetnek összefogva. A big.LITTLE-nél azonos típusú feldolgozóknak kellett egy csokorba rendeződnie, ám ettől kezdve nincs ilyen megkötés, szóval az energiahatékonyságra kihegyezett egységek simán besorakozhatnak a teljesítményfelelősök mellé, akár vegyesen is. A DynamIQ technológiával sokkal közvetlenebbül lesznek egymással összeköttetésben a processzormagok, ezáltal gyorsabban megy majd például a feladatok átadása az egyik egységtől a másiknak, ami simább működést eredményez. Az ARM bemutatója alapján tehát a jövőben érkező központi chipekben a processzormagok nem lesznek már különböző klaszterekre feldarabolva, egyetlen csoportba rendezve megfér például két nagyteljesítményű egység, négy hatékonyabb feldolgozó és kettő kifejezetten alacsony fogyasztású mag. És ezek meglehetősen változatos topológiában sorakozhatnak.
Az órajelkapuzás rendkívül magas szintű lesz, gyakorlatilag az összes processzormag egyedi frekvencián és feszültségen üzemelhet majd egyetlen DynamIQ klaszteren belül, és ha kell, az alvó állapot is életbe léphet bármelyik magnál kihasználatlanság esetén. Ezáltal a chip nagyon hatékonyan tudja majd szabályozni a fogyasztását, illetve a hőkibocsátását is, hiszen ez sem egy utolsó szempont. A memóriavezérlés tekintetében is remek lehetőséget nyújt majd a DynamIQ az új memória-alrendszer megjelenésével, ugyanis ez a technológia lehetővé teszi majd, hogy csak az a memóriaegység legyen működésben, amire éppen szükség is van. Ez egyszerre biztosíthat magasabb teljesítményt és alacsonyabb fogyasztást, ami pedig hosszabb üzemidőt jelent például egy okostelefon esetében.
Az egy klaszterbe különböző egységek elrendezés egyébként elég sok kérdést vet fel, amelyekre az ARM egyelőre nem ad választ, ugyanis mélyebb részletekbe nem bocsátkozott a működéssel kapcsolatban a bejelentés során. Felmerül például a DynamIQ-nál, hogy a gyorsítótárak hierarchiája hogyan fog összeállni, miként lesz lehetősége a szálaknak vándorolni a különböző magok között egyetlen klaszteren belül, miközben elvileg az eltérő feldolgozó egységek más gyorsítótár-elrendezésűek. Érdekes az is, hogy az egyik dia tanúsága szerint nemcsak az ARM magok, hanem egyéb IP blokkok is beültethetőek az összeállításba, és így azok is nagyon alacsony késleltetés mellett végezhetik a dolgukat. Részletesebb információkra talán a következő hónapokban derülhet fény.
A DynamIQ nem működik a jelenlegi ARM magokkal, ehhez a technológiához már az új ARMv8.2-A egységek fognak idomulni. Ha minden igaz, ettől kezdve már minden frissen megjelenő egység megfelel majd ennek. Az ARMv8.2-A már támogatja a 16 bites feldolgozást (half-precision), új memóriamodellt vezet be, és egyebek mellett megkapja a RAS képességet is.
Az ARM nagyon bizakodó jövőképet festett le. A vállalat közleménye szerint a DynamIQ felépítést használó rendszerekkel 3-5 éven belül, megfelelő optimalizálást követően a mesterséges intelligencia terén egészen lenyűgöző, ötvenszeres teljesítménynövekedést lehet majd elérni a jelenleg alkalmazott Cortex-A73 processzormagokra alapozó környezetekhez képest. Ez az alacsonyabb késleltetés mellett annak is betudható lesz, hogy már külön utasításkészlet érkezik az MI számára, és speciális gyorsító egységeknek is lesz a DynamIQ-ban egy dedikált kapcsolódási felület, ami szintén a jobb elérést szolgálja.
Az ARM DynamIQ technológiája esetében már nem feltétlenül az okostelefonok kerülnek a középpontba. Itt a vállalat sokkal inkább a gépjárműipari és a hálózati, valamint szerver oldali érdekeltségeket helyezheti az előtérbe. Nagyon fontos szerepet kap ennél az architektúránál a biztonság is, ami az ARM szerint kifejezetten lényeges az automotív szegmensben. Továbbá a jövő fejlesztései révén a DynamIQ-t kihasználó megoldások jól szerepelnek majd a mesterséges intelligencia tekintetében, a virtuális és a kiterjesztett valóságban és a gépi tanulásban is.
