Az Intel háza táján még 2021 elején jelent meg az első belépőszinté Xe alapú videokártya, amely akkoriban csak és kizárólag a rendszerépítő partnerek, valamint a szoftverfejlesztők számára volt elérhető, külön kereskedelmi forgalomban nem lehetett beszerezni – maximum közösségi piactereken lehetett lecsapni egy-egy példányra, de az előzetes információk alapján ennek nem sok értelme volt.
Hogy miért? Lényegében azért, mert az Xe DG1-es videokártya használatához 9. vagy 10. generációs Intel Core processzorra, valamint Intel B460-as, H410-es, B365-ös vagy H310C lapkakészlettel szerelt alaplapra volt szükség, ráadásul az alaplapon olyan BIOS-nak kellett jelen lennie, ami speciálisan az új videokártyával való kompatibilitást is biztosította, különben nem bootolt a rendszer. Legalábbis úgy nem, ha a DG1 elsődleges videokártyaként foglalt helyet a rendszerben – ennek még lesz jelentősége.
Ennek fényében meglepő eredmény, amit a Chiphell fórumának egyik felhasználója elért. Főhősünk működésre bírt egy Intel Iris Xe DG1-es videokártyát egy abszolút nem támogatott rendszeren, ami ráadásul nem is Intel alapú volt. A szóban forgó konfiguráció egy RYZEN 7 5700G típusú APU egységet, valamint egy AMD X570-es lapkakészlettel ellátott alaplapot tartalmazott, ebbe került az említett videokártya.
Annak érdekében, hogy a DG1-es videokártyát sikerüljön működésre bírni, mindenképpen szükség volt egy elsődleges videóvezérlőre, hogy bootoljon a rendszer, ez pedig az RYZEN 7 5700G APU iGPU-ja volt, ami egy Radeon RX Vega sorozatú megoldás. A rendszer működéséhez szükség volt a CSM mód letiltására, így a Legacy Mode inaktívvá vált, teljes UEFI módban üzemelhetett a konfiguráció. Ezzel egy időben a Resizable BAR funkció is engedélyezésre került, valamint operációs rendszer szintjén is szükség volt némi finomhangolásra annak érdekében, hogy az AMD GPU és az Intel GPU egyidejűleg használható legyen. Az operációs rendszer egyébként nem Windows kiadás volt, hanem egy Linux disztribúció.
A próbálkozást siker követte, a videokártyát sikerült működésre bírni, ami mindenképpen pozitívumként fogható fel. Ez ugyanis azt bizonyítja, hogy a hivatalosan nem támogatott Intel videokártya végül is működésre bírható akár az AMD platformjain is.
Hogy ennek az egésznek mégis mi értelme volt, mikor egy belépőszintű, nem különösebben érdekes Intel videokártyáról van szó? Természetesen nem a GPU játékok alatt elérhető teljesítménye a lényeg, hanem az, hogy elég fejlett médiafeldolgozó motorokkal rendelkezik a termék, amelyeknek köszönhetően akár 8K60p felbontás mellett is lehet élvezni az AV1 tartalmak dekódolásnak hardveres gyorsítását, plusz a többi kodek esetében is jobb a képminőség, ami miatt érdemes lehet ilyen videokártyában is gondolkodni, ha ez tényleg indokolt.
Az Intel Arc sorozatának tagjai a nyár folyamán megjelenhetnek, első körben Kínában, majd az OEM partnerek kínálatában, végül pedig a DIY piacon is – utóbbira viszont lehet, már csak a nyár legvégén kerülhet sor.
