Egy új kutatásban a szakértők egerekben azonosítottak egy agyi-immunrendszeri áramkört, amely súlyosbítja a szívroham következményeit. A bolygóidegben olyan idegsejteket találtak, amelyek jeleket továbbítanak a szív és az agy között immun- és gyulladásos reakciókat aktiválva, és ezek aztán átfogó károsodást okoznak a szívben. Ennek az útvonalnak a blokkolása javította a rágcsálók szívroham utáni állapotát, ami új terápiák kifejlesztéséhez nyithat utat az embereknél.

„A szív nem elszigetelten létezik. Az idegrendszer és az immunrendszer is kommunikál vele” – mondja az eredményekről beszámoló tanulmány társszerzője, Vineet Augustine, a Kaliforniai Egyetem idegkutatója. A munka fontos előrelépés ezen rendszerek összekapcsolódásának megértésében, és az új megközelítés más betegségekre is alkalmazható lehet, teszi hozzá a szakértő.

Szívroham akkor következik be, amikor a szívizom vérellátása megszakad. Ez károsítja a szív izmait, és sejtszintű, valamint molekuláris változásokat vált ki a szövetekben. „A szívroham pontosan olyan, mint egy földrengés. Van egy epicentrum, amely a középpont, és onnan terjed szét” – magyarázza Augustine. „Ekkor hal el a szövet nagy része.”

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a bolygóideg – az agyat számos más szervvel összekötő kulcsfontosságú útvonal – a szívroham után jeleket küld az agynak. „A szív összes rendes funkcióját az idegrendszer irányítja” – mondja Kalyanam Shivkumar, a Kaliforniai Egyetem kardiológusa. A szívrohamok a szimpatikus idegrendszert is beindítják – a test „harcolj vagy fuss” reakcióját – magyarázza a szakértő. A fokozott szimpatikus reakció gyulladást okoz a szívszövetekben, és rontja a szív működését, ami szívelégtelenséghez vezethet.

„A probléma gyökerét a szívből az agyba érkező jelek jelentik” – mondja Shivkumar. De ezeknek a folyamatoknak az alapját képező kulcsfontosságú sejtek és molekuláris útvonalak mostanáig nem voltak tisztázottak. Ennek vizsgálatára Augustine és kollégái kísérletileg szívrohamot idéztek elő egerekben azáltal, hogy véglegesen elzárták a szívük egyik artériáját.

Először azt akarták nyomon követni, hogyan változnak a szív és a bolygóideg közötti idegi kapcsolatok egy szívroham után. Megállapították, hogy a bolygóidegben egy csoport érzéki idegsejt, amely a káros ingereket érzékeli, új nyúlványokat növesztett a szív sérült része körül. Ezeknek a neuronoknak a blokkolása csökkentette a szívszövetek károsodását és gyulladását, és stabilizálta a szívműködés ritmusát és frekvenciáját. „Ezek a neuronok közvetlenül kommunikálnak a szív sérült területével” – mondja Augustine. Elnémításukkal pedig nagyon gyorsan megakadályozható a károsodás terjedése, így a sérülés rendkívül kicsi lesz, teszi hozzá.

A kutatók ezután feltérképezték, hogy a bolygóideg érzéki neuronjainak csoportja hogyan továbbítja a jeleket az agyba és vissza a szívbe. A hipotalamuszban azonosítottak egy agyi területet – a paraventrikuláris magot (PVN) –, amely szívroham után aktiválódik. A PVN szabályozza a test szerveit beidegző szimpatikus idegeket, és aktiválja a harcolj vagy fuss reakciót.

Augustine és kollégái a szívhez kapcsolódó szimpatikus idegek egy részét tanulmányozták. Megállapították, hogy szívroham után ezek az idegek fokozottabban hatnak a szívre, és több, az immunsejtek által kibocsátott molekulát, köztük gyulladásos fehérjéket szállítanak. A PVN vagy a szívhez kapcsolódó szimpatikus idegek által kifejezett egyik gyulladási fehérje blokkolása hasonló eredményeket hozott, mint az érzéki neuronok blokkolása, és a szív gyorsabb helyreállását eredményezte.

A megállapítások nagyon ígéretesek az új kardiovaszkuláris terápiák szempontjából, mondják a szakértők, de további munkára lesz szükség ezeknek a megállapításoknak a kiterjesztéséhez és ellenőrzéséhez, valamint annak azonosításához, hogy milyen más agyi régiók lehetnek érintettek, és megértésükhöz. Az agy-test közötti kapcsolatok kutatása új fejezethez érkezik, mondja Shivkumar, a jelenlegi munka alapot teremt megteremti a következő kutatásokhoz.