A zeneipar és a kalózkodás kapcsolatáról

Úgy tűnik, apránként kezdik jelentősebb helyeken is észrevenni a zeneipar problémáit: legújabban a Chicago Tribune zenekritikusa, Greg Kot nyilatkozott ebben a kérdésben, aki egyébként könyvet is írt a témáról "Ripped: How the Wired Generation Revolutionized Music" címmel.

A zeneipar és a kalózkodás kapcsolatáról

Úgy tűnik, apránként kezdik jelentősebb helyeken is észrevenni a zeneipar problémáit: legújabban a Chicago Tribune zenekritikusa, Greg Kot nyilatkozott ebben a kérdésben, aki egyébként könyvet is írt a témáról "Ripped: How the Wired Generation Revolutionized Music" címmel.

Elmondása szerint a kalózkodás legfőbb oka maga a zeneipar, de nem feltétlenül (illetve nem kizárólag) az irányukban leggyakrabban hangoztatott kritikák (drága CD-k, viszont minimális részesedés maguknak az előadóknak, új technológiák támadása) miatt, hanem legalább ennyire, ha nem még jobban, a zene, mint olyan "lebutítása" miatt is.

Mint mondta, a '90-es évek vége felé bekövetkezett fiúbanda- és műanyagpop-robbanás, valamint a kiadóknak az a döntése, hogy a legnagyobb pénzeket mindössze néhány "bugyuta, személytelen, legkisebb-közös-nevező jellegű előadókba és számokba" fektették, vezetett oda, hogy a kereskedelmi rádiók felhozatala a szeméttel vált egyenértékűvé.

Okfejtése szerint így alig maradt hely az igazi zseniknek és tehetségeknek, mint például Prince vagy David Bowie - jó zene hiányában pedig törvényszerű volt, hogy valami történni fog. És jött is előbb a Napster, majd egyre többen, mások. Szerinte a fontossági sorrendben ez az elsődleges, a legnagyobb hiba, és csak ezek után következnek a fent említett további klasszikus és közszájon forgó problémák.

Ezzel együtt, mutatott rá, az mp3-forradalommal erőre kapott az indie-mozgalom is, valamint egy sor új és izgalmas zenei vállalkozás - ami pedig konkrétan a kalózkodást illeti, a RIAA a folytonos pereskedéseivel gondoskodott róla, hogy az embereknek abszolúte semmi bűntudatuk ne legyen a kalózkodás miatt. A legális alternatívákat illetően az iTunes-ról és társairól csak annyit mondott, hogy bár jók, de a kalóz-opciók még mindig messze lekörözik őket (ami alatt nem feltétlenül az ár vs ingyenesség kérdéskört kell érteni, hanem a zenéhez való hozzájutás menetének könnyedségét, egyszerűségét és simaságát).

Végeredményben tehát, állapította meg, sokat kell még fejlődnie az iTunes-nak, és még sokkal többet a kiadóknak, hogy előálljanak egy olyan életképes üzleti modellel, ami nem terrorizálja, hanem vonzza és csábítja az embereket, és legalább próbál lépést tartani az illegális alternatívákkal.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward