A vonalkód jövője és a sorban állás végzete

Nem kevesebbel kecsegtet az USA-béli Rice Egyetem (Houston, Texas) és a dél-koreai Sunchon Nemzeti Egyetem, mint a bolti sorállás teljes felszámolásával, valamint - hogy a boltosok is örülhessenek - azonnali, valós idejű leltározással, vagy pontosabban fogalmazva, tételes áru-nyomkövetéssel.

A vonalkód jövője és a sorban állás végzete

Nem kevesebbel kecsegtet az USA-béli Rice Egyetem (Houston, Texas) és a dél-koreai Sunchon Nemzeti Egyetem, mint a bolti sorállás teljes felszámolásával, valamint - hogy a boltosok is örülhessenek - azonnali, valós idejű leltározással, vagy pontosabban fogalmazva, tételes áru-nyomkövetéssel.

Mindezt egy nyomtatható RFID-címkével (rádiófrekvenciás azonosítás) oldanák meg. Önmagában az RFID természetesen nem újdonság, ám az már annál inkább, hogy ezt igen kis méretben, papírra vagy műanyagra is rányomtathatóan tervezik megoldani, hogy bármilyen termék csomagolására felkerülhessenek, így a pénztárnál elég lenne csak elhaladni a leolvasó előtt, és a rendszer máris összegzett minden megvásárolni kívánt tételt. Kártyás fizetés esetén ezt nyomban le is vonhatja a bankszámlánkról, és így valóban egy pillanat alatt elintézésre kerül minden - bolti oldalról is, mivel a rendszer természetesen a készlet-nyilvántartást is frissíti az eladásoknak megfelelően. Emellett a boltosok valóban pontos képet kaphatnak minden egyes árucikk aktuális elhelyezkedéséről, valamint egyéb tulajdonságaikról, így például a szavatossági idejük alakulásáról is.

Mindez tehát nagyon szépen hangzik, és a jelek szerint nem is lesz túl drága; egy címke mindössze egy pennybe kerülne, így valóban gyorsan elterjedhet az újdonság, amint végeznek a fejlesztésével, az viszont még eltart egy darabig. Egyelőre ugyanis pár probléma még megoldásra vár, nevezetesen a méret, a hatótáv, az anyag és az információ-tartalom.

Ami a méretet illeti, egyelőre még túl nagyok a címkék, legalább harmadekkorára kéne zsugorítani őket ahhoz, hogy praktikusak legyenek. Ráadásul a hatótáv még túl rövid, ezt legalább 1 méterre kellene növelni ahhoz, hogy a kasszánál már praktikus legyen, de az említett valós idejű, a teljes boltra kiterjedő megfigyelés akár 300 métert is igényelhet. Ami az anyagot illeti, egyelőre még csak műanyagra nyomtatnak, de amint már említve lett, természetesen cél a papír is. Ami pedig az információt, a címkék egyelőre csak egybitesek, most dolgoznak a 16 bites verzión, ami már valóban hasznosabb adatmennyiséget jelenthet.

A kutatók becslései szerint várhatóan öt éven belül tökéletesítik a technikát. Ennek lényege abban áll, hogy patronos nyomtatókhoz való tintát preparálnak szén-nanocsövecskékkel, máris megnyitva így az utat a vékony rétegű tranzisztorok nyomtatása előtt.

A technika talán legfőbb előnyeként a korlátlan üzemidejét nevezték meg; a címkék ugyanis passzívak, saját áramforrással nem rendelkeznek, csak a beérkező, megfelelő frekvenciájú rádióhullámok nyomán lépnek működésbe, és az energiát is ebből merítik a bennük tárolt adatok kisugárzásához.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward