A bérgyártással foglalkozó vállalatok között meglehetősen kiélezett a verseny annak érdekében, hogy ügyfeleiknek a lehető legfejlettebb gyártástechnológiát kínálhassák, méghozzá a lehető legjobb feltételek mellett. Ezen a téren jelenleg a Samsung és a TSMC között folyik a legnagyobb vetélkedés, hiszen jelenleg csak ez a két gyártó, akinél 2020 környékén már használatban lehet az 5 nm-es gyártástechnológia, sőt, később mindketten tovább szeretnének lépni 3 nm-re is.

A felek közötti versenygést remekül szemlélteti, hogy a Samsung nemrégiben elhalászott néhány megrendelést a TSMC orra elől, mivel riválisánál jobb ajánlatot adott a partnereknek. Ennek köszönhetően az Nvidia Ampere sorozatú grafikus processzorai, valamint a Qualcomm Snapdragon 865-ös SoC egysége is a Samsung üzemeiben készülhet – ez részben annak is köszönhető, hogy a TSMC egy picit túlvállalta magát a 7 nm-es gyártástechnológia terén.

A verseny persze tovább folytatódik majd, ugyanis a TSMC már 2020-ra elkészül a tajvani Hszincsu területén legújabb, 3 nm-es gyártósorokat fogadó üzemével, amely viszont majd csak 2021 végére állhat csatasorba, hiszen berendezéséhez további időre lesz szükség.

Ugyanebben az üzemben kapnak majd helyet a 2 nm-es csíkszélességgel dolgozó gyártósorok is, amelyek várhatóan 2024 folyamán állhatnak termelésbe. A TSMC szóvivője, Zhuang Zishou ezzel együtt azt is megerősítette, hogy a vállalat már most készen áll a 2 nm-es gyártástechnológiával kapcsolatos kutatási és fejlesztési feladatok megkezdésére, így hamarosan az érdemi munka is elindulhat. Az persze még erősen kérdéses, hogy 2024-re tényleg sikerül-e beindítani a kísérleti termelést, illetve a tömegtermelést, hiszen addig még nagyon sok olyan dolog jöhet közbe, amelyek nehezíthetik a munkát.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

16 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Thomas.G.Seiei
Thomas.G.Seiei
2019. jún. 15. 10:09
#4

ez szép és jó.. de mi lessz 10 év mulva... csak mert kifutunk a nm-ből... megáll a fejlődés?

BiroAndras
BiroAndras
2019. jún. 18. 12:48

@Szefmester

El kellene engedni a szilíciumot végre. Más anyagokkal sokkal nagyobb frekvenciákat lehet elérni. Pl.: https://www.quora.com/Whatever-happened-to-Gallium-Arsenide-Why-did-the-need-for-GaAs-go-away-What-technology-solved-the-problem-it-was-supposed-to-address

A procik méretét is lehet növelni. Leginkább 3D-ben kéne gondolkodni. Ugyan drágítja a gyártást, de ha egy csíkszélességnél maradunk hosszú ideig, akkor ezt lehet kompenzálni fejlesztésekkel, illetve azzal, hogy az eredeti fejlesztési költségeket és a gyárak árát nem kell olyan gyorsan kitermelni.

A hűtés alapesetben nem gond, hiszen a felülettel arányos a hőtermelés és a hőleadás is. Valamint kicsit visszavéve a teljesítményt drasztikusan csökken a fogysztás is. Ha frekvenciában van hová menni felfelé, akkor nem fáj annyira, ha pár százalékkal elmaradnak az elérhető maximumtól.

És ha végre tényleg használnák is a programok a sok magot, akkor a több, de kicsit gyengébb mag is jó megoldás lehetne. A Xeon procik is ezt csinálják. És ezt tovább lehetne vinni több irányba is. Például a PS3 Cell procija egy alapvetően jó ötlet volt, csak azért nem vált be, mert nagyon nehéz volt programozni (szándékosan, de ez már egy másik történet). Ha a programozási nyelvek megfelelően támogatják, akkor nagyon jó alternatívája lenne az x86 architektúrának. Egy modern CPU magban a tranzisztorok kb. 90%-a gyorsítótár, kb. 9% megpróbál előre dolgozni, amíg megjön az adat az épp feldolgozott utasításhoz, és csak a maradék 1% az, ami ténylegesen számol. A Cell architektúra alapötlete az, hogy a 99% által végzett munkának nagy része feleslegessé tehető a szoftver megfelelő optimalizálásával, amit részben a fordító, részben a programozó tehet meg. Cserébe ugyanannyi tranzisztorból sokkal több magot lehet kihozni, sokkal nagyobb teljesítménnyel. Az is sokat segít, ha olyan feladatokat tesznek ezekre a magokra, amik kevésbbé érzékenyek a DRAM késleltetésre, és jól párhuzamosíthatók. Szerencsére a nagy számítás igényű feladatok többnyire ilyenek. Ezeket ma GPU-val szokták számolni, ami lényegében ugyanennek az ötletnek az extrém verziója. Egy GPU sok ezer a végletekig lecsupaszított magból áll, így elég buta egy CPU-hoz képest, viszont nyers erőben nagyságrendekkel veri. A Cell valahol félúton van a kettő közt. És természetesen a különböző fajta magokat kombinálni is lehet, így minden feladatot az arra legalkalmasabb magokon futhat. A Cell procikban is volt 2 rendes x86 mag a komplex feladatok futtatására.

A szobahőmérsékletű kvantumszámítógép is jön már. https://phys.org/news/2019-02-room-temperature-two-dimensional-platform-quantum.html

qgiate
qgiate
2019. jún. 15. 8:55
#3

Technológiai szempontból mindig érdekes ilyen cikkeket olvasni, bár azt már a korábbiakból megtanulhattuk, hogy nem mindig egyértelmű, ki-mit nevez mondjuk 7 nanométeres gyártásnak. Másrészről viszont elég zavaró, hogy mindenki próbál ebből hosszútávú következtetéseket levonni, és már-már ez alapján dől el mennyire "jó" egy gyártó terméke. Miközben a felhasználónak tök mindegy, hány nanométeren készül a proci, a lényeg úgyis az, hogy miként teljesét az alkalmázásoknál ill. hogy mennyibe kerül.

Geralt_of_Trivia
Geralt_of_Trivia
2019. jún. 15. 1:42
#2

2 nm? És az információt mi fogja vinni? Mert hogy 3 nanométer alatt szilícium ostyában nem elektronok az kurva hétszentség.

Szefmester
Szefmester
2019. jún. 17. 9:53

@ZoliS Nem szakértők, csak jártak iskolába, vagy csak utánanéztek a méreteknek...

fox
fox
2019. jún. 14. 17:20
#1

Az Intel processzorok azért annyira olcsók,  mert saját maguk gyártják bérgyártók helyett? Jól teszik...!

ZoliS
ZoliS
2019. jún. 14. 19:24

@fox  Itt az Intel hivatalos közleménye: https://bit.ly/2TYgjkX

Vissza az oldal tetejére