Az amerikai kormányzat elég régóta dolgozik azon, hogy blokkolja Kína felé az összes olyan fontos amerikai erőforrást, amelyeket katonai célokra, például nukleáris fegyverek fejlesztésére használhatnak, ám a jelek szerint nem túl eredményes a munka, ami igazából érthető. Noha az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma feketelistára helyezett több száz kínai entitást, amelyek valamilyen szinten kötődnek a hadiiparhoz, illetve a nukleáris fegyverek fejlesztéséhez, ezek a vállalatok és szervezetek mégis hozzá tudnak jutni a kulcsfontosságú hardverekhez, ráadásul mindenféle limit nélkül.
A Wall Street Journal beszámolója szerint a CAEP (China Academy of Engineering Physics) például gond nélkül használja az Intel Xeon Gold sorozatú szerverprocesszorait, illetve az Nvidia különböző videokártyáit és gyorsítókártyáit annak érdekében, hogy kutatásokat végezzen, egyebek mellett a nukleáris fegyverek területén is. Érdekesség, hogy a CAEP lényegében 1997 óta szerepel az amerikai exportot tiltó feketelistán, mégis gond nélkül hozzáfér a legújabb hardverekhez, hála az olyan piactereknek, mint például az Aliexpress, vagy éppen a Taobao. Ennek a lehetőségnek köszönhetően nincs szükség arra, hogy az új hardvereket közvetlenül az Intel vagy az Nvidia kínálatából rendeljék meg, igaz, a korlátozás miatt erre lehetőségük sem lenne.
A CAEP többféle területen is fejlesztéseket végez a kínai hadiipar számára, például aktív szerepet vállalt az első kínai hidrogénbomba kifejlesztésében, de a kínai nukleáris fegyverkezés terén is fontos láncszemnek tekinthető. Az amerikai kormányzat nem szeretné, ha Kína tovább bővítené nukleáris arzenálját, ezért vezették be anno a korlátozásokat, ám ezek a jelek szerint nem túl hatékonyak. Kína a jelenlegi információ szerint több mint 400 nukleáris töltettel rendelkezik, ám ezek száma 2035-re már elérheti az 1500-at is.
Annak érdekében, hogy Kína dolgát megnehezítsék, mind a Trump, mind pedig a Biden adminisztráció lépéseket hozott, amelyekkel megpróbálják ellehetetleníteni a kínai félvezetőipart. Az amerikai technológiát használó gyártóeszközök exportálását már egy ideje korlátozzák, a friss hírek szerint pedig Hollandia és Japán is hasonló szankciókat vezet be, így egyre jobban csökken a kínaiak mozgástere. Ennek ellenére a kínai SMIC mégis képes volt arra, hogy modern gyártástechnológiákat fejlesszen, amelyek idővel egyre nagyobb jelentőséggel bírhatnak a hazai piacon. A tavaly októberi korlátozások értelmében már nem lehet olyan amerikai technológiákat exportálni Kínába, amelyekkel 100 FP64 PetaFLOP/s vagy 200 FP32 PetaFLOP/s számítási teljesítmény feletti szint elérhető egy 1178 négyzetméteres, vagy ennél kisebb területen.
A korlátozásokat igazából azért tudják megkerülni, mert az amerikai termékek forgalmát a tengerentúlon nehéz ellenőrizni, illetve arra sincs mód, hogy az egyes vállalatok által értékesített chipeket egyenként kövessék, pontosan hova kerülnek. Ezek a termékek ráadásul sokszor egy szerteágazó ellátási láncon keresztül kerülnek végső rendeltetési helyükre, ezt a folyamatot pedig szinte lehetetlen lekövetni.
Ezért is lehetséges az, hogy a kínai CAEP 2020-as tanulmányában Intel Xeon processzorokról és Nvidia V100-as gyorsítókártyákról esik szó, vagyis ezeket használták a különböző számítások elvégzéséhez, amelyekkel a hadiipari fejlesztéseket segítik.
