Az alaplapra forrasztott memóriával ellátott eszközöknél bevett gyakorlat, hogy a memóriabővítést egy nagyobb kapacitású, az adott memóriavezérlő és platform által biztosan támogatott memóriachip segítségével oldják meg az ügyes kezű szervizesek: a régi memóriachipet leemelik a nyomtatott áramköri lapról, majd az újat a megfelelő előkészületeket követően ráhelyezik a nyomtatott áramköri lapra és az előre felvitt forraszanyag-golyók segítségével kontrollált melegítés során „felforrasztják” azt. A folyamathoz persze nemcsak kompatibilis memóriachipre vagy memóriachipekre van szükség, hanem kellő szakértelemre és megfelelő felszerelésre is.
Hasonló műveletre adta a fejét egy Raspberry Pi 5 tulajdonos is, aki a 2 GB-os Compute Module 5 fedélzetére egy 4 GB-os memóriachipet szeretett volna felapplikálni, de a folyamat végén azt látta, a rendszer továbbra is csak 2 GB-nyi fedélzeti memóriát használ, a fennmaradó 2 GB gyakorlatilag elérhetetlen. A jelenségre a Raspberry Pi hivatalos fórumán keresett magyarázatot, ahol az egyik mérnök, aki PhilE becenév alatt tevékenykedik, megerősítette: a működés nem hiba, hanem egy szándékos döntés eredménye. A mérnök szerint azért van szükség a memóriakapacitás bővítésének tiltására, mert számos vállalat alkalmazta korábban azt a gyakorlatot, hogy megvásárolták az alacsonyabb memóriakapacitással rendelkező Raspberry Pi verziókat, majd a gyári memóriát lecserélték egy nagyobb kapacitású chipre.
A folyamattal az a probléma, hogy az így felforrasztott memóriachipek sokszor gyenge minőségűek voltak és nem estek át a Raspberry Pi szigorú tesztelési folyamatain, amelyek garantálják, a memóriachip teljesíti az elvárható követelményeket és tökéletesen stabilan működik vel a rendszer. Ez azért baj, mert az így felbővített Raspberry Pi modellek sokszor a Raspberry Pi háza táján generálnak hibajegyeket az instabil működés miatt, illetve garanciális igényeket is megfogalmazhatnak a vállalattal szemben, holott az adott eszközön már nem a gyári memória foglal helyet, így garancia sincs rá. Azt is kifejtették, hogy mivel a Raspberry Pi nagy mennyiségben vásárol memóriachipeket a különböző szerződések révén, pénzügyileg sem igazán értelmezhető az efféle memóriabővítés.
A hasonló problémák elkerülésének érdekében a Raspberry Pi sorozat újabb tagjainál már – firmware alapon – rögzítik a gyárilag felforrasztott RAM legfontosabb paramétereit, beleértve a gyártót, a pontos konfigurációt, a sebességet, az időzítéseket, illetve egyéb paramétereket is. Ha később cserélni kell a memóriachipet egy meghibásodás miatt, akkor arra van lehetőség, ha ugyanazt a termékkódot viseli a cseredarab is, mint az eredeti, ám ha a kompatibilitási listán szereplő példányt alkalmaznak, ami eltér a gyári chiptől, már nem garantált a siker. Ha nagyobb kapacitású memóriachipet próbálnak átemelni egy másik Raspberry Pi modellről, azt sem fogja használni a kisebb memóriakapacitással piacra dobott példány – egy 2 GB-os modell a 4 GB-os chipből maximum 2 GB-nyit címez meg, ha egyáltalán elindul vele.
