A merevlemezek szegmense jó ideje zsugorodik, ugyanis a konzumerpiaci termékekből egyre inkább kezdenek kiszorulni a mozgóalkatrészeket tartalmazó mechanikus adattárolók. A noteszgépek piacán az SSD kártyák és a nyomtatott áramköri lapra épített „SSD alrendszerek” hódítanak, de még a 2,5 hüvelykes adattárolók is helyet kaphatnak a termékekben olykor-olykor. Az asztali konfigurációkban fő adattárolóként többnyire SSD meghajtók és kártyák vannak használatba, ám ha nagyobb mennyiségű adatot kell költséghatékonyabban tárolni, akkor azért még mindig a merevlemezekre esik a választás. Az adatközpontok szegmensében archiválási célra többnyire szintén merevlemezeket vetnek be, noha bizonyos feladatkörökben már jó ideje a NAND Flash alapú megoldásokra támaszkodhatnak a szerverek.

A Pure Storage egyik szakembere, a Customer Engineering üzletág kutatásért és fejlesztés divíziójának alelnöke, Shawn Rosemarin a napokban adott interjút a Blocks & Files munkatársainak, amelyben számos érdekes kijelentést tett, többek között azt is, hogy 2028 után lényegében nem értékesítenek több merevlemezt a piacon. Ez a kijelentés egy kissé meredeknek és hihetetlennek tűnik, ám fontos megemlíteni, hogy a Pure Storage egy NAND Flash alapú megoldásokat fejlesztő vállalat, amelynek kapóra jönne, ha eltűnnének a merevlemezek a piacról, így ugyanis nagyobb piaca lehetne a saját termékeiknek. A szakember ezen kijelentése igazából a vágyálom kategóriába sorolható, ugyanakkor sok egyéb érdekességet is megfogalmazott, amelyek a HDD technológia eltűnését gyorsíthatják.

A merevlemezek esetében a szakember úgy látja, a technológia harapófogóba kerülhet a közeljövőben, ugyanis egyrészt egyre fontosabb lesz az elektromos áramra fordított költségek alakulása, ahogy az áram ára emelkedik, valamint a rendelkezésre állás is kiemelten fontosnak nevezhető – ezek a szempontok befolyásolhatják a merevlemezek népszerűségét és akár életképességüket is. A másik probléma, ami a HDD technológia esélyeit ronthatja, az az a tény, hogy a NAND Flash alapú tárhelyek esetében folyamatosan csökken az egy TB-ra jutó költség.

Míg a gamerek és a gyors tárhelyre vágyó felhasználók főként az SSD kártyák teljesítményét tartják fontosnak, addig az üzleti életben már a birtoklás teljes költsége (TCO) játssza a főszerepet, azaz nem mindegy, mennyi az adott tárhely bekerülési és üzemeltetési költsége. Rosemarin szerint pont ez, vagyis az üzemeltetési költség – ami a TCO részét képezi – lesz az a szempont, amely miatt kieshetnek a pixisből a merevlemezek.

Áramfogyasztás terén érdekesség, hogy az adatközpontokhoz köthető elektromos energia felhasználás a globális áramhasználatnak mintegy 3%-át adja, azaz elég jelentős értékről van szó. Ennek nagyjából a harmadát teszik ki az adattárolók, ám ennek az értéknek a döntő többsége a merevlemezek üzemeltetéséből fakad. Szerinte azzal, ha a merevlemezeket SSD meghajtókra és kártyákra cserélik, az áramfogyasztást nagyjából 80-90%-kal tudják csökkenteni a jelenlegihez képest.

Az áramfogyasztás mértéke nemcsak azért fontos, mert az elhasznált energiát ki kell fizetni, hanem azért is, mert egyes projektek esetében konkrétan kvótákat használnak meg, már ami az elhasználható elektromos áram mennyiségét illeti, és ha ezt a kvótát túllépi az adott tőkeberuházás keretén belül létrejövő adatközpont vagy egyéb létesítmény, akkor előfordulhat, hogy nem kapja meg a működéshez szükséges engedélyeket. További fontos szempont lehet a növekvő adatsűrűség is, ami a NAND Flas technológia előnyei közé sorolható, és ez az elkövetkező évek folyamán továbbra is növekedni fog, méghozzá jelentős mértékben, ahogy az a NAND gyártók útiterveiből is kiderül.

A merevlemezpiac jelenleg nem teljesít valami jól, a korábbi hírek alapján a szállítási mennyiség közel felére esett vissza az elmúlt év folyamán, és a friss adatok sem túl rózsásak, ugyanis az áprilisi beszámolók szerint éves szinten 35% körüli mértékű a visszaesés. A HDD piac a jelek szerint zsugorodott, ám egyelőre korai lenne temetni a technológiát, ahogy arra a Blocks & Files munkatársai is rámutattak. Jelenleg semmilyen jel nem mutat arra, hogy a hyperscale felhasználók tömegesen kezdenének merevlemezről SSD-re váltani, márpedig ez jelezné azt, hogy a HDD technológia napjai meg vannak számlálva. A Pure Storage szakemberének jóslata jelenleg a vágyálom kategóriába tartozik, ugyanakkor érdekes szempontokat is megfogalmazott, amelyeknek hosszabb távon mindenképpen lesz jelentőségük.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy közben a HDD gyártók sem ülnek tétlenül a babérjaikon: mindegyik szereplő gőzerővel dolgozik azokon a fejlesztéseken, amelyek segítségével az elkövetkező időszakban jelentősen növelhető lesz a merevlemez-korongok adatsűrűsége, ennek köszönhetően a termékek teljes adattároló kapacitása is emelkedni fog. Egy ideig még biztosan lesz létjogosultságuk a manapság igencsak népszerű hibrid adattároló rendszereknek a konzumerpiacon, amelyeknél a gyors SSD mellé egy nagy adattároló kapacitású HDD is a rendszer részét képezi. Az adatközpontok szegmensében szintén fontosak maradhatnak még a merevlemezek, noha az SSD meghajtók és kártáyk térhódítása is töretlenül folytatódhat.

A NAND Flash technológia idővel egyre több helyről szoríthatja ki a HDD alapú meghajtókat, illetve az sincs kizárva, hogy újabb adattároló eljárások is felbukkannak a következő évek vagy évtizedek folyamán, amelyek majd a NAND Flash adattárolók számára jelenthetnek konkurenciát, de ez már egy másik történet.