A videojáték piac a tavalyi évben, jórészt a COVID-19-nek köszönhetően, globális szinten hatalmas növekedésnek indult, ám a hazai helyzetről már nem esett ilyen sok szó. Nagy örömünkre viszont az LG Magyarország egy országos reprezentatív kutatást végzett a magyarok videojátékozási szokásairól, és meglepő eredmény jött ki belőle. Gondoltad volna, hogy az elmúlt évben a magyarok 66 százaléka próbált ki valamilyen játékot?
Talán nem meglepő mára, de a magyar játékosok a világ többi részéhez hasonlóan mobilon játszanak a legtöbben. Ami talán kicsit újabb információ lehet, hogy ezután viszont a laptopok és PC-k játékosai, míg végül a konzolos játékosok következnek. Az is kiderült a felmérésből, hogy a játékosok 54 százaléka nem ragad le egy eszköznél, hanem máson is játszik.
A kutatásban az LG átlagos játékosoknak nevezte azt a csoportot, amelynek tagjai az elmúlt évben biztosan játszottak valamilyen videojátékkal, az aktív játékosok csoportját pedig a kutatás eredményeinek kiértékelésekor azok alkották, akik a videojátékozást fontos időtöltésnek tartották az elmúlt egy évben.
Az átlagos játékosok egy alkalommal 86 percig játszanak, az aktív játékosok átlagosan 109 percet töltenek egy alkalommal a gépek előtt. A rendszeres játékosok 45 százaléka ráadásul minden nap játszik, de az átlagos játékosok 38%-a is naponta előveszi játékgépét.
A válaszadók jelentős része, úgy érezte, hogy többet játszott a pandémia alatt, mint előtte. Az átlagos játékosok 38, míg az aktív játékosok 56 százaléka érezte úgy, hogy az elmúlt egy évben több időt töltött videojátékozással. A legnépszerűbbeknek a logikai és az ügyességi címek bizonyultak, ezt pedig az akció, kaland, stratégiai és sport/autós játékok követték.
A játék elsősorban az unaloműzésben és a feszültség levezetésében segített, 59 százalékuk szerint kifejezetten pozitív dolognak tartotta a játékokat ezekben az időkben, amik segítettek megküzdeni a mentális kihívásokkal. Az unaloműzés és a feszültséglevezetés mellett a játék sokak szerint segít kiszakadni a valóságból és a bezártságból, de emellett célt és sikerélményt is ad, illetve enyhíti a magány érzését. A megkérdezettek 33%-a számolt be továbbá arról, hogy úgy érzi, a videojátékoknak köszönhetően jobbak lettek a reflexei és jobban tud koncentrálni is.
Nem csak a fiatalok játszanak: a megkérdezett átlagos játékosok csoportjában a 18-29 évesek aránya 28 százalék, a 30-39 éveseké 33, a 40 éves vagy annál idősebb játékosok aránya pedig 39 százalék volt, míg az aktív játékosok esetében a válaszadók 37 százaléka 18-29 éves, 31 százaléka 30-39 éves, 32 százaléka pedig 40 éves vagy idősebb. Az átlagos játékosok körében a férfiak és nők aránya közel azonos (49 és 51%), és az aktív játékosoknál sem tolódnak el erősen ezek az arányok (férfiak: 58%, nők: 42%). Úgy tűnik tehát, hogy a játék mindenkié, és bárki profitálhat belőlük – bármilyen korosztályhoz és nemhez is tartozzunk, érdemes ezért kipróbálnunk a videojátékokat.
