Aki több hajat szeretne vagy a kopaszodást kívánja leállítani, rengeteg különféle termék közül választhat a piacon, különféle tablettáktól kezdve az injekciókon át a természetes csodaszerekig. Többségük sajnos nem fog működni, egy új elképzelés viszont lehetséges, hogy igen. Mégpedig egészen meglepő módon: a Manchesteri Egyetem szakértőinek kísérletei szerint a szintetikus szantálillat serkenti a haj növekedését.

Bár ha szagreceptorokat keresgélünk, a legnyilvánvalóbb hely ezek megtalálására az orr, a szakértők régóta tudják, hogy a test más részein is akadnak hasonló érzősejtek. Így például a hajhagymák körül található bőrsejtekben is megvannak azok az OR2AT4-nek nevezett szagreceptorok, amelyek a szagláson túl például a sebgyógyulásban is szerepet játszanak. Ralf Paus és kollégái korábbi vizsgálatok alapján azzal tisztában voltak, hogy a sebgyógyulás és az új hajszálak képződése során hasonló molekuláris útvonalak lépnek működésbe. Ebből kiindulva arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az OR2AT4 sérülés hiányában való aktiválása serkenti-e a haj növekedését.

Az ötlet tesztelése érdekében tudományos célra adományozott emberi fejbőrdarabokkal kezdtek kísérletezni. Ezeket szintetikus szantálillattal borították be hat napon keresztül, az ezt alkotó molekula ugyanis különösen nagy affinitást mutat az OR2AT4-receptorhoz az orrban. (A természetes szantálillat ugyanakkor jóval kevésbé hatékonyan kötődik ugyanehhez az receptorhoz.)

A bőrdarabokban 25–30 százalékkal megnőtt egy olyan növekedési hormon mennyisége, amely kulcsszerepet játszik a hajnövesztésben. De ez még nem minden, a receptor aktiválásával elodázódott a hajképződésben szerepet játszó sejtek halála is, ami azt sugallja, hogy a módszerrel hosszabb ideig tarthat a haj növekedési szakasza. Amikor viszont Paus gátolta a receptor aktiválódását, a hormonszint gyorsan lezuhant és a hajhagymákban újra megrövidült a sejtek élettartama.

A manchesteri szakértők nem kevesebbet igazoltak laborkörülmények között, mint hogy egy széles körben használt illatanyag alkalmas egy emberi szerv működésének külső szabályozására. A szakértők szerint a rendelkezésre álló információk alapján az „illatterápia” élő embereken is működhet, feltéve persze, hogy az illetők esetében a kopaszodásnak nincsenek olyan sejtszintű okai, amelyek lehetetlenné teszik az útvonal aktiválását.