A Kioxia, amely korábban Toshiba Memory néven tevékenykedett az SSD-k szegmensében, speciális csatolófelületet fejlesztett ki, amelynek köszönhetően optikai alapokon kommunikálhatnak majd az SSD meghajtók és kártyák az adatközpontok többi komponensével. Ez lehetővé teszi, hogy az adattároló részleg a processzoroktól és a gyorsítókártyáktól jóval távolabb helyezkedjen el, ami több szempontból is előnyös.

A klasszikus, réz alapú vezetékek helyét optikai szálak vehetik át, amelyekben lézer alapú adatátvitel zajlik majd. Ezek a kábelek kompakt csatlakozók formájában illeszkedhetnek az adattároló részleghez, méghozzá alacsony késleltetést és magas adatátviteli sávszélességet biztosítva. Az adattárolókat tömörítő rackeket akár 40 méterre is el lehet majd helyezni a gyorsítókártyákat és processzorokat tartalmazó rendszerektől. Az egymástól elkülönített komponensek jóvoltából hatékonyabban lehet majd megoldani a tápellátással és hűtéssel kapcsolatos feladatokat: a processzorok és gyorsítókártyák esetében mind energiaellátás, mind pedig hűtés terén nagy teljesítményre van szükség, ezzel szemben az adattároló rendszereknél jellemzően sokkal egyszerűbb megoldani a hűtést és a tápellátást, hiszen az igények nagyban eltérőek.

Ez már önmagában is segítség lehet az adatközpontok üzemeltetőinek, ám további jó hír, hogy az optikai SSD-k vékonyabb és kisebb csatolófelületet használnak majd, mint normál társaik, ezáltal kevesebb helyet foglalnak, valamint sokkal kevésbé lesznek érzékenyek az elektromágneses interferenciára is, mint normál társaik. Utóbbiból kifolyólag az árnyékolásukra nem igazán lesz szükség és a kábeleiket is szabadabban lehet majd elvezetni.

A számítási feladatokat végző részegységektől távol elhelyezett adattárolók és adattároló-tömbök között optikai switchek teremthetnek kapcsolatot, a rendszer sokkal modulárisabb lehet, mint a mostani megoldások, így több tárhelyet lehet majd hatékonyan hozzáadni az adott adattároló tömbhöz anélkül, hogy közben a memória-késleltetésre jelentősebb negatív hatást gyakorolnának.

Az optikai adatátvitel iránt egyébként a PCI-SIG szakemberei is érdeklődnek, akik már létre is hoztak egy munkacsoportot, ennek feladata az lesz, hogy a következő generációs PCIe szabványokat optikai alapokra ültessék. Egy vállalat már be is mutatott egy ilyen megoldást, amelynek a PCI Express 7.s szabvány adata az alapját, és amellyel akár 128 GT/s sebesség elérésére is van mód.

Az Intel csapata szintén lát fantáziát az optikai alapú adatátviteli technológiákban, éppen ezért már létre is hoztak egy optikai összekötő chipet, ami 4 Tbps-os optikai adatátviteli sávszélességet kínál a processzorok vagy a grafikus processzorok számára. A TSMC szintén dolgozik egy optikai összekötő technológiát biztosító chipen, ami a CPOUPE nevet viseli (Compact Universal Photonic Engine). Ennek jóvoltából alaplapi szinten lehetne optikai adatátviteli kapcsolatot létrehozni, méghozzá akár 6,4 Tbps-os adatátviteli sávszélesség mellett.

Összességében több iparági területen is dolgoznak már azon, hogy a réz alapú kommunikációt optikaira cseréljék, viszont ezek a törekvések nem az átlagfelhasználóknak szánt termékek piacát célozzák, hanem az adatközpontokét, ahol óriási előnyöket tartogat a fény alapú kommunikáció.