Hat új génvariánst azonosítottaka Harvard kutatói, amelyek a kávéfogyasztással és annak hatásaival hozhatók kapcsolatba. Ezzel a 2011-es első felfedezés óta nyolcra emelkedett azon genetikai változatok száma, amelyek megmagyarázhatják, hogy egyes kávéfogyasztók miért pörögnek fel teljesen egyetlen csésze elfogyasztása után, míg mások legszívesebben egy intravénás adaggal kezdenék a napot, hogy ki tudjanak kelni az ágyból.
A felfedezés talán legnagyobb érdekessége, hogy megerősíti, amit a kávéivók mindig is hangoztattak: a kávé fogyasztásának hatásait befolyásoló gének működése alapvetően egyetlen dologtól függ, mégpedig az ital koffeintartalmától. Hiába gondolták a kutatók és a laikus közvélemény tagjai, hogy az ízlés és a fogyasztási szokások (például hogy mikor és milyen fajta kávét iszunk) is fontos tényezők abban, hogy kire hogyan hat az ital, a legfontosabb faktort ennek tekintetében az jelenti, hogyan hat agyunkra, emésztőrendszerünkre és szervezetünk egyéb részeire a bevitt koffeinmennyiség, illetve hogyan bontja le szerveztünk a molekulát, mondja Marilyn Cornelis, a Harvard genetikusa, a kutatás vezetője.
A kutatás során Cornelis és kollégái több mint 120 ezer nő és férfi összesen 2,5 millió génvariánsát vizsgálták meg, és vetették össze a résztvevők kávéivási szokásaival. Az ilyen módon azonosított, a kávéivásban relevánsnak bizonyuló génvariánsok közül kettő a korábban felfedezett másik két génhez hasonlóan a koffein metabolizmusában játszik szerepet, két másik pedig a molekula szervezetre kifejtett pszichoaktív hatásának mértékét befolyásolja. Két további most azonosított gén a zsírok és a cukrok lebontásában játszik szerepet, és egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen kapcsolatban állnak a kávéfogyasztással.
A kutatás másik érdekessége, hogy bár az európai, amerikai és ausztrál lakosságra egyaránt érvényesnek tűnnek az eredmények, akadnak olyan csoportok a bolygón, amelyek esetében ez nem igaz. Egy megvizsgált pakisztáni populációban például egyáltalán nem sikerült kapcsolatot találni a kávéfogyasztás mértéke, és a hat említett gén között. Ennek hátterében fontos szerepet játszhat, hogy a pakisztáni népességnek mindössze 3 százaléka fogyaszt bármilyen formában koffeint, mondja Cornelis.
A szakértő elmondása szerint a vizsgálat eredményei segíthetnek abban, hogy személyre szabott koffeinfogyasztási tervek születhessenek. Számos vizsgálat igazolta az elmúlt években, hogy bár a közvéleményben rögzült nézet szerint a kávéivás rossz szokásnak minősül, megfelelő mennyiségű koffein bevitele kifejezetten előnyös a szervezet egészségének megőrzése szempontjából. A mérsékelt kávéfogyasztás például a vizsgálatok szerint mérhetően csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a prosztatarák, illetve a szájban kialakuló daganatok megjelenésének kockázatát. A kávéivás genetikájának felderítése a kutatók reményei szerint abban is segíthet, hogy ezen pozitív hatásokat esetleg koffein fogyasztása nélkül, mesterséges úton is ki lehessen váltani, elősegítve az említett betegségek megelőzését és gyógyítását.
