A kongresszus alsóházának igazságügyi bizottsága rendkívül hosszú ideig követte figyelemmel, hogy miként járnak el azok a technológiai óriások, akik gyakorlatilag nem hagyják levegőhöz jutni a konkurenciát a területeiken. Nevezetesen a Facebook, az Apple, az Amazon és a Google lett ezúttal vizsgálat alá vonva.
A szakértők egy 449 oldalas jelentésben taglalták azt, hogy milyen egészségtelen a piac működése, és hogy ez mennyiben írható a szóban forgó kvartett rovására. A vizsgálatok során egyértelműen bűnösnek találták a technológiai nagyhatalmakat azért, mert visszaélnek az erejükkel a különböző szegmensekben. A négy vállalat brutális méretét mi sem jellemzi jobban, mint hogy az összesített piaci kapitalizációjuk a jelenlegi tőzsdei információk alapján meghaladja az 5 billió dollárt.
A dokumentumok alapján úgy vélik a vizsgálatot lebonyolítók, hogy a vállalatok egymással nem különösebben rivalizálnak, viszont kisebb szereplőket nem engednek oda az asztalhoz. Lehetőségek rendkívül széles eszköztára áll a rendelkezésére a vállalatoknak, amikkel képesek hátrányos helyzetbe hozni adott esetben a hasonló stratupokat is, mint amilyenek ezek a cégek voltak évekkel, évtizedekkel korábban.
Megállapították az eljárás során, hogy ezek a cégek tagadhatatlanul előrébb mozdították a társadalom fejlődését a maguk területén, ugyanakkor lényegében függővé vált tőlük a világ működése, és ezzel ők is tisztában vannak. A Facebook, az Amazon, a Google és az Apple olyannyira meghatározó szereplő, hogy képes az akaratának megfelelően alakítani a piacot, a saját igényeinek megfelelően diktálhatja az eseményeket. És a szabályozásokat is úgy szegi meg, ahogy csak szeretné, mert nem tart a komolyabb szankciótól.
Nemcsak a piaci szereplők, hanem a mezei felhasználók is veszíthetnek azzal, hogy a technológiai óriások szinte példátlanul uralkodnak. A négy cég olyan szerződéseket készíthet, amikkel a saját malmukra hajthatják a vizet, a platformjukat használóktól aránytalanul magas pénzt szedhetnek, ami végeredményben a felhasználók által kerülhet megfizetésben részben vagy teljes egészében. És komoly gondot jelent az, hogy esetenként a konkurenciájukat is felvásárolják ezek a cégek.
Az igazságügyi bizottság egyebek mellett felemlegette azt, hogy a Facebook 2012-ben felvásárolta az akkor feltörekvőben levő Instagramot, ami mondhatni a riválisa volt. Hiszen közösségi oldalakról van szó, még ha az Instagram jóval korlátoltabb is, mert alapvetően a fényképek megosztására koncentrál. Azzal, hogy a Facebook a kezében tartja az Insagramot és már a WhatsAppot is, elképesztő módon dominálja a közösségi szolgáltatásokat.
Ez alapján azt is lehet látni, hogy bizony a hatóságok eddig nem éppen megfelelően végezték a dolgukat. A Facebookot például illett volna megállítani, amikor rá akarta tenni a kezét az Instagramra, és bizony lehetne még sorolni azokat az eseteket, amikor valamilyen konkurens megoldást kebeleztek be a szóban forgó vállalatok. A Facebook a közösségi fronton gyakorolt elnyomása, a Google a saját termékeinek a favorizálása, az Amazon az emberek Prime szolgáltatáshoz való kötése, az Apple pedig az App Store működése miatt lett leginkább elmarasztalva.
A rendkívül hosszú jelentés több olyan dolgot is megfogalmaz, amikkel a piaci versenyt élénkíteni lehetne. A jövőben a legjobb ötletek kiötlőit kell védeni és nem a nagyobb cégeket. Változtatni kell a piaci versenyt érintő törvényeken is, és azokat a jövőben sokkal szigorúbban kell betartatni. Nem kaphat minden tervezett felvásárlás zöld jelzést. Olyan törvénykezésre van szükség, ami nemcsak a felhasználói érdekeket veszi figyelembe, hanem a kisebb vállalatokét, munkavállalókét egyaránt.
Érdekes módon a mostani vizsgálat a Microsoftra például nem terjedt ki, pedig bizony a redmondi szoftveróriás esetében is könnyen felmerülhetnének antitröszt vádak. Voltak is korábban abból bírósági ügyei a vállalatnak, hogy visszaélt a hatalmával.
Azt nehéz megmondani, hogy valódi változásokat mikor eredményezhet a kongresszus alsóházának igazságügyi bizottsága által publikált jelentés. Az biztos, hogy a választási időszak alatt politikai akadályokba is ütközhet majd a nagy technológiai cégek megszorítása és nagyobb kontroll alá vonása.
