A Wi-Fi szabvány jelenleg éppen a 6E kiadásnál tart, ám ennek térhódítása eléggé nehézkesen indul, ugyanis a 6 GHz-es frekvenciatartomány, ami a 2,4 GHz-es és az 5 GHz-es mellett ugyancsak elérhető e szabványon belül, extra komponenseket igényel, valamint új szabályozások is vonatkoznak rá. Az első Wi-Fi 6E alapú megoldások igazából már az elmúlt esztendő közepén megjelentek, ám ezek igazából nem tudták nagyobb mennyiségben elárasztani a piacot, aminek prózai okai vannak: egyszerűen nem készül elegendő a Wi-Fi 6E támogatással ellátott vezérlőkből, így vagy csekély mennyiségben érhetőek el, vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek a gyártók számára.
A Wi-Fi 6 szabvány köré épülő termékek ehhez képest repülőrajtot vettek anno, ugyanis már akkor elkezdtek szállingózni a köré épülő routerek, adapterek és egyéb eszközök, amikor a szabvány még nem is volt végleges, csak tervezet formájában létezett. Ennek meg is lett az eredménye, eléggé gyorsan teret hódítottak maguknak a 802.11ax alapú eszközök. Utóbbiak egyébként akár 867 Mbps-os adatátviteli sávszélességet is kínálhatnak egy 160 MHz-es csatornán keresztül, így egy háromsávos megoldás, amit 3T3R vagy 3x3 névvel szokás emlegetni, akár 2,54 Gbps-os adatátviteli sávszélességet is biztosíthat.
A Wi-Fi 6E ehhez képest a 6 GHz-es frekvenciatartományt is elérhetővé teszi, amelyen keresztül akár gigabites adatátviteli sávszélesség is elérhető, ám ehhez extra komponensekre van szükség, valamint extra szabályozásoknak is meg kell felelniük az eszközöknek. Az extra komponenseknek mind a kliens, mind pedig a kiszolgáló oldalán jelen kell lenniük, ezekből a komponensekből azonban jellemzően hiány van, ezért sem terjednek olyan tempóban az új szabvány köré épülő termékek, mint azt sokan várták.
A 6 GHz-es frekvenciatartomány használata sok előnyt tartogat – nagyobb adatátviteli sávszélesség, kisebb interferencia, kisebb késleltetés –, például akár hét darab 160 MHz-es csatorna kiszolgálására is lehetőséget biztosít, ami óriási adatátviteli sávszélesség elérését jelenti. Hátrány viszont, hogy a 6 GHz-es frekvenciatartományban a jel terjedésének könnyebben útját állhatják a tömör falak, az emeletek, illetve az egyéb akadályok is.
A Dell’Oro legfrissebb beszámolója alapján úgy tűnik, sok-sok üzleti szereplő dönt majd úgy, hogy a Wi-Fi 6E helyett inkább megelégszenek a Wi-Fi 6 támogatással, a Wi-Fi 6E szabványt lényegében teljes egészében kihagyják infrastruktúráikból, helyette rögtön Wi-Fi 7-re váltanak majd, ami számos új funkcióval és nagyobb adatátviteli sávszélességgel kecsegtet. A Wi-Fi 7 a 802.11be jelölést kapja, akár 320 MHz-es csatornákkal is dolgozhat, természetesen QAM és MRU alkalmazása mellett, valamint az eddig már megszokott frekvenciatartományokat használja, azaz 2,4 GHz-es, 5 GHz-es és 6 GHz-es frekvenciatartományban egyaránt működhet.
A dolgok jelenlegi állása szerint a Wi-Fi 7 végleges szabványként majd csak 2024 folyamán debütálhat, de az úgynevezett „draft”, azaz a szabványtervezet köré már előbb is épülhetnek termékeket az egyes gyártók. Az első Wi-Fi 7 támogatással rendelkező eszközök és routerek már 2023 folyamán megjelenhetnek kereskedelmi forgalomban – addigra remélhetőleg a chiphiány is enyhülni fog.
