Az AI adatközpontok gomba módjára nőnek ki a földből, terjeszkedésüket viszont erősen limitálja a korlátozott mennyiségű hardver, valamint az is, hogy rengeteg áramot és vizet fogyasztanak, amit érthető módon nem néznek jó szemmel a különböző közösségek lakói. Utóbbiak miatt az év első néhány hónapjában már 75-nél is több adatközpont-projektet blokkoltak a lakosok attól tartva, hogy az adatközpontok masszív áram- és vízhasználata miatt drasztikus mértékben nőhetnek az energiaárak is.
Noha néhány projektet időről-időre sikerül blokkolni, az AI adatközpontok többsége azért elkészül, olyasmi viszont elő-előfordul, hogy beüzemelni már nem sikerül a szerverfürtöket, mert a helyi villamosenergia-hálózat és vízhálózat nincs felkészítve az extra terhelésre. Ezt több vállalat is alternatív módszerekkel oldja meg, például tartálykocsikkal hoznak vizet vagy éppen gázturbinákkal állítják elő a szükséges elektromosáram-mennyiséget. A helyzet az elkövetkező évek folyamán mindenképpen fokozódni fog, már ami az AI adatközpontok építését illeti, ez pedig jelentős fogyasztásnövekedést okoz majd világszerte, amire már készülnek is néhány alternatív megoldással.
A Gartner adatai szerint az AI feladatokra optimalizált, AI gyorsítókat tartalmazó szerverek fogyasztása 2025 folyamán globálisan 95 TWh (terawatt-óra) volt, ami idén 175 TWh-ra emelkedhet, azaz 84%-os növekedésre van kilátás, ami eléggé nagy terhet ró az energiaellátást biztosító infrastruktúrákra. 2027 folyamán újabb növekedésre számíthatunk, így a fogyasztás már a 258 TWh szintet is elérheti, míg 2030-ra az AI szerverek már közel a felét adják az összesített globális szerverpiaci fogyasztásnak. Az adatközpontok fogyasztása globális szinten 447 TWh-ra rúgott 2025-ben, míg 2026-ben ez az érték már 565 TWh lesz.
A normál szerverek szegmensében messze nem ennyire dinamikus a fogyasztásnövekedés, ott az adatok alapján 2025 folyamán 1%-nál kisebb mértékű emelkedésről lehet beszélni ezen a téren és 2026 folyamán sem haladja meg a növekedés az 1,2%-os szintet, így 195 TWh körüli összesített globális fogyasztásra lehet számítani. 2025-ben az AI adatközpontok a Gartner szerint nagyjából 20%-os részesedéssel bírtak a globális szerverfogyasztást tekintve, míg 2026-ban már 32% lesz ez az érték. A magas energiaigény nemcsak a számításokat végző hardverekre és az azokat kiszolgáló komponensekre jellemző, hanem a hűtésüket végző megoldásokra is: ezek várhatóan 195 TWh-nyi fogyasztást produkálthatnak 2026 folyamán, ami a 2025-ös adathoz képest 22,6%-os növekedést takar. Az adatközpontok összesített globális fogyasztása az elemzők szerint 2030-ra már az 1200 TWh-ás szintet is elérheti, amivel a villamosenergia-hálózat fejlesztése aligha tud lépést tartani.
Érdekes adat az is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban működő adatközpontok nagyjából 204 TWh fogyasztást produkálhatnak 2026 folyamán, vagyis az 565 TWh-ás globális értéknek nagyjából 36%-át adják. Ezen belül az AI adatközpontok fogyasztása nagyjából 68 TWh-t tesz ki, azaz az amerikai szerverek fogyasztásának nagyjából harmadáért felelnek.
A fenti növekedést persze klasszikus villamosenergia-hálózat bővítő módszerekkel nem lehet biztosítani, ezért az AI adatközpontok üzemeltetői próbálnak moduláris nukleáris reaktorokban gondolkodni, ám ezek 2028-ig biztosan nem állnak munkába, azaz csak hosszabb távon jelenthetnek megoldást az energiahiányra. Egy vállalat az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete által leselejtezett nukleáris reaktorok fűtőelemeit is felhasználja annak érdekében, hogy Tennessee államban egy új AI adatközpont áramellátása biztosított lehessen.
A Gartner elemzői a fenti számok kalkulálásakor számoltak a hardverhiány okozta nehézségekkel, a geopolitikai feszültségek veszélyeivel, az energiahiánnyal, a potenciálisan elhalasztott vagy süllyesztőbe dobott projektekkel, illetve az iráni háború hatásaival is. Hogy a valóság is a fenti számoknak megfelelően alakul-e, vagy akár még azokat is túlszárnyalja-e? Erre az elkövetkező évek folyamán mindenképpen fény derül.
