Az Intel jelenlegi és a TSMC korábbi vezetője között kialakult némi csörte az elmúlt napok folyamán: előbbi hangod adott aggodalmának, amely szerint a tajvani geopolitikai helyzet eléggé ingatag lábakon áll, így kockázatos, hogy a globális chipgyártás központja pont ebben a térségben található, és az is aggasztó lehet, hogy a tajvani TSMC meghatározó szereppel bír az iparágban. Azt is hozzátette, hogy az amerikai kormányzatnak a külföldi gyártók helyett inkább a hazai vállalatokat kéne támogatnia.
A TSMC alapítója és korábbi vezetője nem is hagyta válasz nélkül a dolgot: szerinte az Intel aktuális vezetője egyszerűen túl öreg ahhoz, hogy újra naggyá tegye a vállalatot. Ez az adok-kapok nem jött éppen jókor, ugyanis az Intel első embere éppen a hétre tervezte ázsiai körutazását, amelynek keretén belül a TSMC vezetésével is tárgyalhat.
Közben történt egy s más a témában, amiről érdemes szót ejteni. A DigiTimes szerint az Intel rövidesen a TSMC három legnagyobb megrendelője közé tartozhat, ami igen nagy szó, ez ugyanis azt is jelenti, hogy a TSMC árbevételének jókora része a rivális Inteltől érkezhet. Noha az Intel és a TSMC igazából riválisoknak minősülnek, a jelenlegi chiphiányos helyzet miatt muszáj együttműködniük a feleknek – ez főként az Intel érdeke, hogy termékei megfelelő mennyiségben és a lehető legfejlettebb gyártástechnológiával készüljenek.
A felek között már van is együttműködés, ugyanis az adatközpontok szegmensébe szánt Ponte Vecchio gyorsítókártya alapját adó lapkák a TSMC üzemeiben készülnek. A megállapodás a jelek szerint olyan jelentős és annyira hosszú távon működhet, hogy az Intel idővel a TSMC három legmeghatározóbb partnerének egyikévé válhat. Az együttműködés legalább a 2025-ben érkező 2 nm-es csíkszélességig tarthat. Időközben persze az Intelnél is zajlanak a fejlesztések, az IDM 2.0 keretén belül belép a vállalat a félvezető bérgyártói szegmensbe, ahol különböző lapkákat gyárthat partnereinek. Ennek köszönhetően valamilyen szinten fokozódhat a rivalizálás a két vállalat között, így kifejezetten érdekes lesz látni, pontosan hogyan alakul majd a jövő.
Időközben az erre a hétre beharangozott tárgyalásra is sor került, ám ez a jelek szerint nem pont úgy alakult, ahogy az Intel vezére szerette volna. A 3 nm-es csíkszélesség kapcsán a TSMC megfogalmazott egy elvárást: ha az Intel hozzá szeretne férni ehhez a gyártástechnológiához, előleget kell fizetnie. Ez aligha szerepelt az Intel tervei között, de mivel a TSMC hozza a játékszabályokat, így igazodnia kell a vállalatnak az új körülményhez. A 3 nm-es csíkszélesség egyébként igen népszerű lehet a partnerek között, így ha a vállalat ki akarja használni a benne rejlő lehetőségeket, előre fizetnie kell a gyártókapacitás rendelkezésre állásáért. Ez aligha szerepelt az Intel tervei között.
A látogatás hatására egyébként teljesen más stílusban, teljesen pozitív tartalommal beszélt Pat Gelsinger Tajvannal és a TSMC-vel kapcsolatban. Kiemelte, mennyire fontosak a helyi ellátási láncok, valamint azt is megemlítette, hogy Tajvanon több, mint 1000 Intel alkalmazott segíti szoros együttműködésben a tajvani partnereket és vásárlókat, mindez 36 éve tart annak érdekében, hogy piacvezető termékek készülhessenek.
A cégvezető a TSMC-t is dícsérte sikerei és a szilíciumostya-gyártásban elért eredményei alapján, azaz alaposan megváltozott a retorika a néhány nappal ezelőttihez képest. Hogy végül fizet-e a vállalat a 3 nm-es csíkszélességgel dolgozó gyártósorok eléréséért? Ez idővel kiderül – az elkövetkező hónapok folyamán biztosan hallunk még az ügyről.
