1GB/S-ES VEZETÉKES NET KOREÁBAN 2012-TŐL

Három éven belül pillanatok alatt letölthet bárki akár egy két órás filmet is - ha Dél-Korea valamelyik nagyvárosában él, és vezetékes internet-előfizetéssel rendelkezik.
Németh Gábriel
Németh Gábriel
2009. febr. 3. 19:01
1Gb/s-es vezetékes net Koreában 2012-től

Galéria megnyitása
Három éven belül pillanatok alatt letölthet bárki akár egy két órás filmet is - ha Dél-Korea valamelyik nagyvárosában él, és vezetékes internet-előfizetéssel rendelkezik.

2012-re ugyanis a tervek szerint kiépítik az 1Gb/s-es vezetékes sebességhez szükséges infrastruktúrát, valamint ezzel együtt a vezetéknélküli hozzáférési sebességeket is keményen felturbózzák, nem kevesebb, mint 100Mb/s-re (4G), mintegy megtízszerezve így az ország jelenlegi netes sebességeit.

Láthatólag tehát válság ide, válság oda, a távol-keleten semmi se drága, ha csúcstechnológiáról van szó: az itt leírt célok megvalósítása érdekében az elkövetkező évek során nem kevesebb, mint 24,6 milliárd dollárnak megfelelő összegre lesz szükség, de ez sem riasztja el az érintetteket - bár az azért legalábbis különös, hogy a kormány ebből alig egymilliárdot (935 milliót) áll, míg a többit ezek szerint a telekommunikációs szolgáltatók teremtik elő (mintegy 120.000 új munkahellyel együtt).

Mindemellett a már meglévő kommunikációs hálózatokat is átállítják IP-alapú rendszerekre, valamennyi vezetékes telefonvonalat átültetve így VoIP-ra, valamint egyben gondoskodnak a HD-s tévéadások és az olyan interaktív szélessávú szolgáltatások hardverhátterének felépítéséről is, mint amilyen például a fejlett e-kereskedelem és az otthoni tanítás/tanulás. Az ország jelenleg 87%-os digitális TV-lefedettsége így várhatóan 96%-ra emelkedik majd, és persze nyilván nem fog elmaradni mögötte az egyébként eddig is világvezető, 94%-os szélessávú internet-bekötöttségük sem.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

57 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
djspill
djspill
2009. febr. 25. 12:21
#57

Akár még le is jöhet annyi idő alatt, ha a vinyó bírja...

msconfig
msconfig
2009. febr. 13. 0:43
#56

1Gb/s????? :O

Na aaaz szép! Tehát egy film lejön 3-4-5-6-7 másodperc alatt?...függően a mérettől..asssszzzzztamindenit...

Mag
Mag
2009. febr. 4. 20:50
#55

a kolis net meg kolis net :D

FoAMDFun
FoAMDFun
2009. febr. 4. 15:06
#54

(flameKing @ 2009 Feb 4, 10:55) Insignia: attól az még 70 MB/sec-cel ír vinyóra letöltésenként(!!!), vagyis továbbra is a vinyó a gyengébb láncszem. Viszont ha két egybekötött vinyót párhuzamosan használhatna a gép (vagyis egyszerre tudja mindkett?re letölteni ugyanazt a fájlt), akkor a net lesz a gyengébb láncszem (hiába írhatna a két vinyó 70+70=140 MB/sec-cel, ha jó esetben 128 MB/sec-cel jön a cucc). Viszont ha most hülyeséget mondtam, akkor nyugodtan javítsatok ki!Tökéletesen igazad van, ha két külön partícióra és fizikai HDD-re (netalán 3-ra) írsz egyszerre, akkor b?ven kihasználható a sávszélesség.

REX666
REX666
2009. febr. 4. 14:59
#53

akkor most mi is van gyűjtést szervezünk nekem:D

REX666
REX666
2009. febr. 4. 13:45
#52

nem hiszem h 1Gb/s-et állandóan letöltésre fogod használni, vagy ha igen nincs az a tárhely amit tele ne pakoljál pillanatok alatt, és ezt a sebességet nem csak winyón való tárolásra találták ki, hisz nem hiszem mindent elmentesz , esetleg van ami a membe kerűl....

Kül hosszútávra kiv vok melyik winyó bírja a terhelést, mert már 3 éve használok 100/100-as netet és ha ebből csak 50/50 megy a torrentekre kiv vok mit tudsz mellette majd csinálni, na meg a winyód élettartalma is igen-igen lecsökken

Mag
Mag
2009. febr. 4. 11:11
#51

(hby @ 2009 Feb 4, 09:23) KB mindenki azt felejti el, hogy a központi szervergépeknek mai viszonylatban is minimum 15-20x akkora sávszéllel (és ezáltal nagyobb er?forrással) kell rendelkeznie, mint az átlag felhasználóknak, különben néhány kliens kiszolgálása esetén, már teljesen le lenne terhelve. Ez nagyobb akadályt jelent, mint magát az 1 gigabites otthoni hálózatot megvalósítani...viszont azt felejted el, hogy igencsak terjed?ben van a kliens-kliens p2p hálózati adatelosztás, mivel már rég nem bírják a szerverek. példa world of warcraft és hasonló patch-ek: ennyi millió embernek nem lehet költséghatékonyan szerver alapúan letolni azokat a megákat, így torrent alapon p2p-ben szórják szét az emberek. ekkor viszont megintcsak n? a létjogosultsága a 100Mb-1Gb-es neteknek (f?leg, hogy mint írják, magát az infrastruktúrát is fejlesztik hozzá, ergo a rendszer többi elemét is)

Insignia
Insignia
2009. febr. 4. 10:25
#50

Ekkora savszelen mar lehet nezni egyidoben 10 HD adást streamben is akár :P

bszoke88
bszoke88
2009. febr. 4. 9:26
#49

i-ramfelesleges ekkora sebességű net, pl. 1 nap alatt letöltessz 200 filmet, de mikor nézed meg őket???

hby
hby
2009. febr. 4. 9:23
#48

KB mindenki azt felejti el, hogy a központi szervergépeknek mai viszonylatban is minimum 15-20x akkora sávszéllel (és ezáltal nagyobb erőforrással) kell rendelkeznie, mint az átlag felhasználóknak, különben néhány kliens kiszolgálása esetén, már teljesen le lenne terhelve. Ez nagyobb akadályt jelent, mint magát az 1 gigabites otthoni hálózatot megvalósítani...

mtrx220
mtrx220
2009. febr. 4. 7:24
#47

nekem ebből a cikkből az jön le, annyi a lényeg, hogy megyek koreába lakni :P

Mag
Mag
2009. febr. 4. 3:58
#46

erről beszélünk mi is, hogy két hdd-vel el lehet érni kényelmesen, de 1 hdd-re való írással nem igazán...

Insignia
Insignia
2009. febr. 4. 3:53
#45

csak ugy megjegyzem hogy nemszukseges raid hogy kihasznald a giabites netet eleg 2 kulon vinyo is és mindegyikre irsz 70mega/seccel max ket kulonbozo dolgot toltesz pl torrent....

Mag
Mag
2009. febr. 4. 3:05
#44

Rex666: köszönjük, spec próbáltam már raid-raid közt és normál vinyók közt is adatot küldeni, és raid-raid közt köszöni szépen jóval gyorsabban ment (110 mega körül emlékszem), míg hdd-hdd közt 70 mega körül, ráadásul utóbbi esetben a gigabites kapcsolat nem volt teljesen leterhelve, míg előbbi esetben igen (tudod, hálózati forgalom csekkolása). Arról nem is beszélve, hogy amikor két hdd-s gépről másoltunk másik két hdd-sre 1-1 cuccot per hdd, akkor is tudott még gyorsulni az 1-1 hdd-vel szemben). Értsd A gép 1-es hdd-jéről ment adat B gép 1-esére, míg A gép 2-eséről B gép 2-esére. az egyéni adatátvitel ugyan lassult a csak A 1-esről B 1-esre való másoláshoz képest, de a két sebesség összességében felülmúlta a szimpla másolást, szóval a kábel és a csatorna bírta volna, a hdd-k nem bírtak többet (vagy esetleg más hozzá kapcsolódó, pl hidak, de lényegtelen, az a lényeg, hogy magát a kábelt nem terhelte le teljesen a szimpla hdd-hdd másolás, míg raid-raid vagy 2hdd-2hdd esetén igen)...

REX666
REX666
2009. febr. 4. 2:35
#43

Sok butaság felvette a fejét itt a fórumban, csak 1 aprócska tesztet kéne végeznetek 2 gép között gigabites kapcsolatban mozgassatok már meg adatokat, és majd sok gépben kiderül h nem a winyó a leggyengébb láncszem.

Mag
Mag
2009. febr. 3. 23:33
#42

jah, és külső hdd táraknál vagy NAS (network attached storage = hálózatra csatolt táreszköz) megoldásoknál is a több hdd-s példányok esetén gyakori a raid. Tehát adva van pl egy 2 hdd-s NAS eszköz, amit be lehet állítani, hogy a két hdd közt legyen raid 1. Ekkor pl meg lehet csinálni, hogy a lakásban van egy ilyen eszköz, ami mondjuk még wifi kompatibilis is, szóval kábel nélkül bármilyen wifi képes gép el tudja érni a rajta lévő adatokat, mint egy központi tár (pl asztali gép, noti vagy htpc), relatív biztonságban vannak rajta az adataid, és ha pl videó van rajta, a htpc eléri és nézheted tv-n, vagy notival böngészhetsz rajta, vagy az asztalival, lényegtelen. Szóval egy külön kis tárhely, amiben az adatok a raid 1 miatt relatíve biztonságosan vannak tárolva hosszabb távra is.

Mag
Mag
2009. febr. 3. 23:27
#41

(fecaa @ 2009 Feb 3, 23:06) Dragon3k:Egy újabb jó megközelítés,persze,több géppel ki lehet használni fullra az 1 Gbites netet.Mag:Tehát a raid 1 az egy kvázi biztonsági másolat,plusz 2x olvasási sebességet ad.Otthonra,tehát nem szerverbe nem lényeges a raid egyik formája sem?Köszi!!igen, a raid 1 biztonsági másolat, egy az egyben két vinyóra írja az adatot, az olvasási sebesség bizonyos szempontok miatt nem 2x-es sebesség? lesz, de jelent?sen gyorsabb, mint 1 hdd-nél. otthoni rendszerekbe is szoktak raid-eket tenni, f?leg a hdd árak esésével. a workstation kategóriás munkagépekben, vagy bizonyos drága gyártók spéci játékgépeiben a rendszervinyó valójában két kisebb hdd raidbe kötve (ízlés és felhasználás kérdése, hogy raid 0 vagy 1), és emellett van egy vagy több nagyobb tárvinyó. Pl számítógépes effektekre készített Boxx gépekben két 320 körüli hdd vagy 64/128GB-os SSD van raid 1-ben (gyors olvasás, biztonságos operációs rendszer), és emellett terrás hdd-k adattárolásra (vagy egymagukban, vagy igény szerint raid 5-ben, ahol ha jól emlékszem 3 hdd közt szétosztják az adatokat is, és az ellen?rz? kódot is, így ha egy hdd meghal, még nincs adatvesztés, viszont a 3x 1 terrából is elérhet?vé válik vagy 2 terra, amit gyorsan lehet olvasni is, meg egész gyorsan írni is) A raid 5-nél van talán, hogy el?ny, ha több hdd van benne, mint 3, mármint kevesebb a tárhely veszteség. 3 hdd-nél még mondjuk 3x1 terra helyett 2 terra köröl kapsz ha jól emlékszem (33% veszteség), de 4x1 terra esetén 3 terrát (25% veszteség), stb... Itt az ellen?rz? kódok elosztódnak a hdd-k közt, ugyanis mindig az a gond, hogy ha egy adatot ellen?rizni kell, hogy jó-e, az ellen?rz? kód ha egy dedikált hdd-n van, akkor azt gyakran kell olvasni, tehát lehet hogy adatot az A és a B vinyón tárolunk, a C-n meg ellen?rz? kód van, de ha valami file kell, akkor mondjuk az A-n rajta van, beolvassuk + C-t olvassuk az ellen?rzés miatt... B esetén is terhel?dik a C is, szóval a C mindenképp olvas, ergo nagyobb a terhelése, hamarabb halhat is meg. ezért van, hogy elosztják az ellen?rz? kódot, az els? adatcsomag megy az a-ra, másik a b-re, c-re kód, majd b-re adat, c-re adat, a-ra kód, stb... de 100%-ig pontosan most nem tudom, személyesen nem állítottam még be ilyet, és van már vagy két éve, amikor tanultuk Unix rendszerek üzemeltetésén :) mondjuk ott a tanár linuxon csinált két file-t, megadta mint meghajtók, tehát bármit is másoltunk a "meghajtókra" a file-ba került bele, és a két "meghajtó" közt csinált raid 1-et, aztán hexa editorban belepiszkáltunk az egyik ilyen file-ba, és néztük, ahogy helyreteszi a raid...

csmisi
csmisi
2009. febr. 3. 23:17
#40

Felénk még az 1 Mbites netért van pofájuk lehúzni 5500 Ft-ot, csak azért mert falun lakunk :(Máshol ennyiért 3-4-5 x nagyobb sávszélt adnak. Persze, megtehetik, konkurencia nincs.... :(

Mag
Mag
2009. febr. 3. 23:12
#39

(karcsika @ 2009 Feb 3, 22:54) Srácok!Én itt vmit nagyon nem értek!Ha én 600 kb/s al töltök le... (1Mb-->1024 Kb ugye?)Tehát 0.5 Mb -tal..A vinyom képes akár 65 Mb/s -os irásra..Akkor miröl beszéltek, h a "net gyorsabb mint a vonyo"????Vki rakjon már helyre légysziiiikét dolog van. van a Mb és a MB. El?bbi a megabit, amit netes sebességre szoktak mondani, ez az elküldött bitek száma, a megabyte pedig ugye az elküldött megabyteok száma, mivel 1 byte 8 bit, ezért az 1 Mb (megabit)-es net 1024 kb (kilobit) / 8 = 128 kB (kilobyte) per másodperc. a 8 megabites net 1 megabyte per másodpercre képes papíron. az 1 gigabites net 1024 megabit / 8 = 128 megabyte per másodpercre képes. másodpercenként 128 megabyte adat, egy 700 megás cd ~5,5 másodperc alatt jönne le. A gond ott van, hogy a mai vinyók nem igazán bírják ezt a tempót szekvenciális írásban sem, amikor az adatokat csak egymás mellé írja, márpedig torrenteknél, meg úgy eleve a töredezett vinyóknál is a szabad helyek össze-vissza vannak (torrenteknél a leszedend? darabkák nem sorban jönnek), tehát az olvasófejnek még a célhelyre is kell érnie írás el?tt, ergó még több id?veszteség. Ezért nem lehet általában 60-80 megabyte per sec-nél gyorsabban írni a hdd-re, max üres vagy raid-be tett hdd-knél, illetve majd reméljük az ssd-knél (flash alapú hdd-k, bizonyos szempontból olyan, mint a pendrive), ahol ugye nincs fej, aminek célba kellene állnia írás el?tt, hanem egyb?l lehet írni a kell? cellákat. remélem segített, vagy legalábbis érhet?en sikerült fogalmaznom :)

fecaa
fecaa
2009. febr. 3. 23:06
#38

Dragon3k:

Egy újabb jó megközelítés,persze,több géppel ki lehet használni fullra az 1 Gbites netet.

Mag:

Tehát a raid 1 az egy kvázi biztonsági másolat,plusz 2x olvasási sebességet ad.

Otthonra,tehát nem szerverbe nem lényeges a raid egyik formája sem?

Köszi!!

karcsika
karcsika
2009. febr. 3. 23:05
#37

ok

köszi

fecaa
fecaa
2009. febr. 3. 23:02
#36

karcsika:

A cikk 1 Gbit/s-es netről ír,ami ugye 125 MB/s,nos a jelenlegi HDD-k nem tudnak ennyivel írni,csak kb. 70MB/s-el,de az SSD-k igen.

Ennyi a lényeg.

Mag:

Köszi a RAID learást!!!!

Dragon3k
Dragon3k
2009. febr. 3. 23:00
#35

1 alap géppel nem is lehet ma még kihasználni egy ilyen netet, de ha már 2 ember netezik akkor már jó ez a 128MB/s :DKarcsika: a hírben szereplő net sebességhez kevés egy mai átlag vinyó :)

karcsika
karcsika
2009. febr. 3. 22:54
#34

Srácok!

Én itt vmit nagyon nem értek!

Ha én 600 kb/s al töltök le... (1Mb-->1024 Kb ugye?)

Tehát 0.5 Mb -tal..

A vinyom képes akár 65 Mb/s -os irásra..

Akkor miröl beszéltek, h a "net gyorsabb mint a vonyo"????

Vki rakjon már helyre légysziiii

Mag
Mag
2009. febr. 3. 22:39
#33

fecaa: Raid-be kötés zanzásítva azt jelenti, amikor két vagy több hdd közt kapcsolatot létesítessz. Több fajtája van:

Raid 0: két hdd-t összekapcsol 1-é (két 100 gigásból lesz egy 200-as, de pl egy 120-as és egy 160-asból egy 240-es lesz, a kisebb méret duplája)

sebességileg jóval gyorsabb hdd-t kapsz, az tárolható hely is korrekt, de nincs redundancia, így ha valamelyik hdd adataival gond lesz, veszik minden

raid 1: mirroring: az adat tükrözése másik hdd-re. Tehát adva van pl két 200-as hdd-d, raid 1 esetén 1x 200 giga látszik, de ha valami elszáll, a másikról egy az egyben visszanyerhető az adat. Írási sebesség olyan, mint 1 hdd esetén, de olvasás esetén mindkét hdd-ről olvas, értsd sokat gyorsul

Raid 2: hasonló mint a raid 0, csak hibajavító kód is van benne, viszont csökkent sebesség és tárkapacitás a raid0-hoz képest. nem igazán használják

többet nem írnék le, pedig innentől jönnek a fincsi dolgok, pl több hdd-n tárolják az adatokat , a hibajavító kód pedig rotálódik a hdd-k között, tehát 3 hdd-nél megbízható és gyors, és eloszlik a terhelés a 3 hdd között, stb...

mindegy, bővebben:

http://hu.wikipedia.org/wiki/RAID

/ 3
Vissza az oldal tetejére