Az Európai Bizottság érdekes vizsgálatot folytatott az elmúlt évek során, amely arra koncentrált, milyen gyakorlatot folytatnak az egyes gyártók annak érdekében, hogy manipulálják az online kereskedelmet, illetve az árakat. A szektorban találtak némi problémát, így rögtön négy nagyvállalatot is megbüntettek, azok ugyanis nyomást gyakoroltak az olcsó webáruházakra, illetve a termékeiket olcsón árusító online viszonteladókra, hogy az értékesítési árakat emeljék meg, ellenkező esetben szankciókat helyeztek kilátásba.
Az online kereskedelem éves szinten már 500 milliárd eurónál is nagyobb forgalmat bonyolít Európában, ami annak köszönhető, hogy az európai vásárlók több, mint fele választja a különböző termékek online beszerzését a klasszikus bolti kiszolgálás helyett. Éppen ezért fontos cél, hogy az online kereskedelem mentes legyen mindenféle versenykorlátozó gyakorlattól. Most pont ennek érdekében tett egy komoly lépést az Európai Bizottság, ugyanis lefüleltek négy nagyvállalatot, akik mesterségesen magasabban tartották az árakat a konyhai eszközöknél, a hajszárítóknál, a noteszgépeknél, a fejhallgatóknál is sok más egyéb terméknél is.
A négy gyártó részben azokat az online kereskedőket vette célba, akik termékeiket alacsony áron kínálták, majd felhívták figyelmüket a gyártó által ajánlott végfelhasználói árra, amit ha nem alkalmazott akereskedő, akkor szankciókat helyeztek kilátásba – például blokkolták a termékek elérhetőségét. A gyártók olyan fejlett eszközöket használtak, amelyek jelezték, ha egy viszonteladói ár túl alacsonyra kúszott, így gyorsan reagálni tudtak ennek emelése érdekében. A probléma azért is volt szerteágazó, mert sok vállalkozás használ automatikus árazó algoritmusokat, amelyek automatikusan alkalmazkodnak a konkurensek áraihoz, így az alacsony árak ellehetetlenítése automatikusan magasabb végfelhasználói árakat eredményezett, azaz a vásárlók károkat szenvedtek el.A négy nagy gyártó közül a tajvani ASUS 2011 és 2014 között folytatott hasonló gyakorlatot a számítógépalkatrészek és a különböző elektronikai termékek esetében, de erre csak Németországban és Franciaországban találtak bizonyítékot. A tett jutalma 63,5 millió eurós bírság lett, amit az együttműködésért cserébe 40%-kal csökkentettek.
A holland Philips Franciaországban próbálkozott a viszonteladói árak manipulálásával 2011 és 2013 között. A manipuláció a szórakoztatóelektronikai eszközöket, a konyhai eszközöket, a házimozi rendszereket, valamint a hajszárítókat, az elektromos fogkeféket és az elektromos borotvákat és a porszívókat érintette. A gyártó 29,8 millió eurós büntetéssel sújtották, de az együttműködésért cserébe az ASUS-hoz hasonlóan szintén 40%-os kedvezményt kapott.
A japán Pioneer egy fokkal trükkösebb volt, ugyanis 2011 és 2013 vége között korlátozta a viszonteladók országok közötti kereskedelmét, hogy fenntarthassa a különböző országokban érvényes végfelhasználói árakat. Azokat a viszonteladókat, akik külföldre is értékesítették a gyártó termékeit, egyszerűen blokkolta. Az ármanipuláció ebben az esetben a házimozi rendszereket, a Hi-Fi rendszereket, a hangfalszetteket és az iPod hangszórókat érintette. A manipulációra összesen 12 országban találtak bizonyítékot, azaz Németországban, Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Finnországban, Dániában, Belgiumban, Hollandiában és Norvégiában is megkárosította a cég a vásárlókat a versenyellenes gyakorlatával. Ennek eredménye egy 10,1 millió eurós büntetés lett, amit az együttműködésért cserébe 50%-kal mérsékeltek.
A japán Denon & Marantz a fejhallgatóknál, valamint a Denon, a Marantz és a Boston Acoustics hangfalaknál alkalmazta az ármanipulációt Németország és Hollandia területén, méghozzá 2011 és 2015 között. A gyártó 7,7 millió eurós büntetést kapott, amit az együttműködésért cserébe 40%-kal csökkentettek.
Az Európai Bizottság külön vizsgálatokat is indított 2017 februárjában és 2017 júniusában, amelyek a különböző online kereskedési gyakorlatokat vizsgálják. Ennek során arra kíváncsiak az ellenőrök, hogy a különböző kereskedelmi módszerek korlátozzák-e a vásárlók határokon átívelő választásának jogait, azaz a különböző országok lakói vásárolhatnak-e más országokból különböző termékeket és szolgáltatásokat versenyképes árakon. Az ellenőrök szerint a kereskedők egyre gyakrabban használnak automata szoftvereket az árak monitorozásához és megállapításához. Az Európai Bizottság szerint jelenleg a végfelhasználói árral kapcsolatos megkötések akadályozzák leginkább az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó piacokon a versenyképességet, így ezek ellen szükség szerint tenni fognak. A vizsgálatok még zajlanak, ahogy eredményre jutnak, hírül adjuk.































